1918 és 1928 között több mint 400 ezer magyar érkezett az anyaországba az elszakított egykori országrészekből. Közülük 15 ezer embert most lajstromba szedett a tudományos akadémia egyik kutatócsoportja, mely a trianon100.hu oldalon érhető el. A nevek között mi magunk is kutathatunk.
Már a második világháborút magyar szempontból lezáró trianoni szerződés, vagyis 1920 júniusa előtt elindultak Magyarországra azok a magyarok, akik a mai anyaország határain túl éltek. A húszas években mintegy 400-420 ezer ilyen menekült élt pályaudvari vagonokban, kaszárnyákban, iskolákban. Eddig nem volt olyan adatbázis, mely összesítette volna a menekültek neveit, az MTA most összeállította az első ilyen lajstromot.
A tudományos akadémia Trianon 100 kutatócsoportja, Dékány István vezetésével hivatalos összeírások, hírlapi cikkek és levéltári források alapján szedett össze 15 ezer nevet, de nem csak a neveket, hanem azt is, hogy mi volt a korábbi lakóhelyük és foglalkozásuk.
A gyűjtésből kiderül, hogy a menekültek többsége állami, vármegyei, városi tisztviselő, illetve állami vállalat (MÁV, posta) alkalmazottja volt, vagyis leginkább munkájából fakadóan kellett lehagynia lakóhelyét.
A hivatalos statisztika mintegy 350 ezer főt tart nyilván menekültként, akiknek csaknem százaléka Erdélyből és Kelet-Magyarországról települt át a trianoni országba. A most közölt adatbázisban az első érkezőt 1918 elején regisztrálták, az utolsót 1928-ban, zömük 1920 vége előtt érkezett, amikor a magyar kormány drasztikusan megszigorította a „beköltözés” feltételeit.
Az adatbázis itt található, név, névtöredék, foglalkozás alapján is lehet keresni benne.