Óriási áttörést értek el az emlékezés kutatásában magyar tudósok

A memória javítása már az én esetemben is tartós törekvés, pedig még csak 35 éves vagyok. A kutatók azt már kifejlesztették, hogy milyen módszerekkel, szerekkel tehetek azért, hogy megjegyezzem dolgokat. Arra viszont egészen mostanáig nem találtak választ, hogy miért rögzül valami tartós emlékként az agyban, s miért felejtünk el csakhamar más fontos dolgokat. Magyar kutatók most megfejtették a talányt.

Nyiri Gábor és az MTA KOKI (Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet) kutatócsoportja egerekkel kísérletezett, s találtak egy olyan idegpályát az agyukban, mely az agytörzsből indul ki, s alapjaiban befolyásolja, hogy az állat megjegyez-e egy eseményt vagy sem. Amikor a kísérletek során egy fontos esemény (például egy apró ijesztő inger) átélése közben aktiválták ezt az idegpályát az egér agyában, másnap semmire nem emlékezett az egészből. Míg, ha gátolták a pályát, az állat eseményről alkotott emlékei igen élénken megmaradtak benne, szinte szorongásos rohamokat élt át, amikor legközelebb hasonló körülmények közé került. Vagyis az idegpálya azt szabályozta, hogy mit érdemes elraktároznia az agynak, és mit nem.

A kutatók pontos, sejtszintű modellt adtak a memóriaszabályozás most feltárt módjára, ilyet eddig még senki sem tett. Úgy vélik, mivel az agytörzsből induló, felszálló idegpályák általában evolúciósan igen jól megőrzött rendszerek, így jó eséllyel hasonló működésre lehet számítani az embernél is. Amennyiben emberen is sikerül majd igazolni a kísérletet, azzal a memóriával, stresszel kapcsolatos megbetegedések pontos okát is fel lehetne tárni.

A most megjelent tanulmányt, melyről az MTA oldala közölt cikket, Nyiri Gábor tanítványa, Szőnyi András jegyzi, az írást a világ egyik legjelentősebb tudományos folyóirata, a Science is szemlézte. Szőnyi, ahogy többen mások is, akik a tanulmány szerzői között találhatóak, még középiskolás korában kezdett el dolgozni Nyiri keze alatt.

A kutatást a Nemzeti Agykutatási Program támogatta.