Ötödik helyen a magyarok az elhízottak „világranglistáján”

Egy brit tanulmány, melyet az MTI szemlézett a BBC-ről, több mint 2,8 millió brit felnőtt testi adatait elemezte 2000 és 2018 között, hogy megvizsgálják, ki milyen mértékben hízott el. Ez esetben nem az elhízás okait vizsgálták, hanem a következményeit.

Az eredmények azt mutatták, hogy akiknek 30-35 közötti a testtömegindexe, vagyis a BMI-je (ez a testmagasság és a testtömeg hányadosa), azoknál 70 százalékkal nagyobb a szívelégtelenség kockázata, mint a normál súlyúaknál. Elhízottnak a 30 BMI felettiek számítanak.

A távirati iroda előszedte az OECD 2016-os globális listáját is, mely elhízás szerint rangsorolja az országokat. Magyarország a dicstelen 5. helyen áll világviszonylatban. Az USA toronymagasan vezet, míg a japánok tökutolsók. 

A 35-40 közötti BMI-szinttel bíróknál, a cukorbetegség kockázata majdnem kilencszer, az alvási légzéskimaradás (apnoe) kockázata pedig 12-szer nagyobb, mint a normál súlyúaké.

A súlyosan elhízottak (40-45 közötti BMI) már tizenkétszer nagyobb valószínűséggel lesznek cukorbetegek és 22-szer nagyobb az esélyük az alvási apnoéra. Sokkolóan hangzik, épp ezért érdemes rá odafigyelni: ezek az emberek 50 százalékkal nagyobb eséllyel halnak meg idő előtt.

„Mivel az elmúlt 30 év alatt majdnem megháromszorozódott az elhízottak száma a világon, eredményeink súlyos közegészségügyi következményekre hívják fel a figyelmet”

– mondta el Christiane Haase, a tanulmány vezető szerzője. A tanulmány legfőbb következtetése pedig az, hogy az elhízás drasztikus mértékben növeli a betegségek kockázatát.

A kutatást az Európai Elhízástudományi Konresszus (ECO) éves ülésén mutatják be, ami vasárnap Glasgow-ban kezdődött.