A NASA űrszondájának segítségével összegyűjtötték az elmúlt 20 év adatait, melyek alapján a kutatók megállapították, 2000 óta öt százalékkal nőtt a növényzettel borított földterület aránya a bolygón. Kínában és Indiában mérték a legnagyobb kiterjedést, ennek oka a rendkívül magas népességszaporulat, ami miatt újabb és újabb területeket kell művelés alá vonni.
Két különleges érdekesség is van a NASA oldalán megjelent néhány napos hírben. Egyrészről az USA megdicséri benne Kínát és Indiát, ilyenre ritkán akad példa. Másfelől a globális felmelegedéstől, és annak következményeitől való jogos rettegés közepette reménykeltő üzenetet kapott a Föld: egyre nő a zöldellő területek aránya a bolygón. Itt érdemes visszakanyarodni a dicsérethez, melynek címzettjei valamit jól csinálnak, ugyanis az ő határaikon belül burjánzott el leginkább a növényzet az elmúlt húsz évben.
Ranga Myneni, a Bostoni Egyetem kutatója lett először figyelmes a folyamatra, még az 1990-es évek közepén. Ennek alapján csak annyit lehetett megállapítani a szatelitfelvételeket elemezve, hogy növekszik a zöld terület a bolygónkon, de azt még nem tudták pontosan megítélni, hogy mindezt mi okozza. A trágyázásra gyanakodtak, és arra, hogy melegebb, nedvesebb lett a Föld klímája.
A NASA űrszondái által készített felvételek segítségével most az derült ki, hogy 2000 óta az erdős-fás, füves terület aránya 5 százalékkal magasabb. Ez nagyjából akkora régió, mint az Amazonas esőerdői. Az újonnan kizöldült terület negyede Kínában található.
A térképen az látható, hogyan változott a növénytakaró elburjánzása 2000 és 2017 között. A sötétzölddel borított térségekben növekedett leginkább a zöld területek aránya, míg a barna térségekben a legkevésbé. (Forrás: ecoimages.gsfc.nasa.gov)
A szakemberek most már azt is tudják, hogy nem a klímaváltozás, vagy a trágyázás a folyamat okozója, hanem az, hogy Kínában és Indiában hatalmas ütemben zajlik a növényzet, főképp a haszonnövények telepítése. Ennek célja, hogy a föld el tudja tartani a túlnépesedett országokat. A fogyasztásra szánt termények ültetése mellett folyamatos a faültetés, és a talajeróziót is próbálják visszaszorítani, államilag szervezett projektek révén.
Íme a kínai, indiai ”növényhelyzet”:
A kutatást a NASA modis rövidítésű szerkezete tette lehetővé, mely az elmúlt húsz évben a Föld összes pontjáról négy képet rögzített minden áldott nap. Az adatokat összegző tanulmány a Nature Sustainability magazinban jelent meg.
A 2000 óta kiterjedt zöld övezetek harmada található Kínában és Indiában, a Föld természetes növényzetének mintegy 9 százalékát birtokolja a két ország
– nyilatkozta a Bostoni Egyetem vezető kutatója, Chi Chen. A vizsgálat a kevésbé szakavatottak számára azért is lehet meglepő, mert a híradásokban a kínai városok általában a súlyos környezetszennyezés és károsanyag-kibocsátás mintapéldáiként jelennek meg, s az indiai városokról sem épp ennek ellenkezője terjed.
A szakemberek nem tudják megjósolni, hogy mi várható a következő évtizedekben, hisz emelkedik a hőmérséklet, növekszik a Föld népessége, s egyre fogy a talajvíz. Chi Chen szerint viszont az mindenképp pozitív, hogy a '70-es, '80-as évekhez képest az emberiség mára felismerte, hogy tenni kell Föld eltartóképességének javításáért – a saját érdekében.