Egy svéd matróz hajótörést szenvedett egy kannibál szigeten, elképesztő módon élte túl a kalandot

Carl Emil Pettersson (1875. október 23. – 1937. május 12.) egy svéd matróz volt, aki 1904-ben, egy hajótörést követően Tabar szigetének királyává vált Pápua Új-Guineában. Élete enyhén szólva is kalandokkal és fordulatokkal volt teli, amelyek ma is lenyűgözik az embereket.

Pettersson egy hatgyermekes családban született, apja, Carl Wilhelm elhagyta a családot, amikor Carl még fiatal volt. 17 éves korában, 1892 körül indult el a tengeren, majd 1898 körül a német Új-Guinea területén található Bismarck-szigetcsoportban kötött ki. Itt a Neuguinea-Compagnie kereskedelmi ház alkalmazásában állt, amelynek székhelye Kokopóban volt.

1904 karácsonyán Pettersson hajója, a Herzog Johan Albrecht hajótörést szenvedett Tabar szigeténél. A partra sodródva a helyi törzs tagjai körbevették, majd elvitték a királyukhoz. A király lánya, Singdo hercegnő beleszeretett Petterssonba, és 1907-ben összeházasodtak. Az új királyi pár hamarosan belevágott a kókuszdió-kereskedelembe, Pettersson pedig saját ültetvényt alapított, amelyet Teripaxnak nevezett el. A helyiek „Erős Charley”-ként emlegették, híres volt fizikai erejéről és a helyi szokások iránti tiszteletéről.

Pettersson élete jól alakult: a Teripax ültetvény mellett további két ültetvényt szerzett meg, a Maragont a Simberi-szigeten és a Londolovitet a Lihir-szigeteken. Kilenc gyermekük született, ám felesége, Singdo 1921-ben, gyermekágyi lázban meghalt.

Pettersson 1922-ben visszatért Svédországba, hogy új feleséget találjon, és végül Jessie Louisa Simpson személyében talált is valakit. Visszatértek Tabar szigetére, ahol 1923-ban összeházasodtak. Távollétében az ültetvény hanyatlásnak indult, és Pettersson hamarosan a csőd szélére került. Feleségével mindketten maláriával küzdöttek, és bár Pettersson igyekezett újjáépíteni a gazdaságát, a rossz befektetések és a piac romló helyzete megnehezítette a talpra állást.

Pettersson egy aranylelőhelyet is felfedezett a Simberi-szigeten, amit sokáig titokban tartott. Ma ez a terület a világ egyik legnagyobb aranylelőhelye.

A sorsfordulat ellenére Pettersson végül elhagyta Tabart, felesége pedig Ausztráliában keresett orvosi segítséget, majd visszatért Svédországba, ahol 1935-ben maláriában és rákban elhunyt. Pettersson egészsége szintén megromlott, és 1937-ben szívinfarktusban halt meg Sydney-ben.

Pettersson története a 1930-as években népszerűvé vált a svéd médiában, különösen a női magazinokban, mint a Husmodern és a Vecko-Journalen. Élete inspirációt adott Astrid Lindgren számára Pippi Longstocking (Harisnyás Pippi) apjának, Efraim kapitánynak a megalkotásához. 2012-ben egy svéd producer, Mirijam Johansson bejelentette, hogy jogot szerzett egy filmhez, amely Pettersson életén alapul, és amelyet Efraim Longstocking és a kannibál hercegnő címen terveztek elkészíteni.