Rudolf Péter csúnyán elbánt egy kollégájával: a Vígszínház munkatársa értetlenül áll az igazgató húzása előtt

Székely Csaba drámaíró nemrégiben komoly vádakat fogalmazott meg a Vígszínház és annak igazgatója, Rudolf Péter ellen. Székely állítása szerint a társadalmi megosztottságról szóló darabját, a „Kalandfilm – magyar történelmi alámerülés” című művet, hónapokig tartó előkészületek után törölték.

A Vígszínház hivatalosan azzal indokolta a bemutató elmaradását, hogy a szövegkönyv első változata nem készült el időben, csupán az első felvonás tervezete volt elérhető, és a színészek így nem tudták rendesen átnézni a darabot az olvasópróbán.

Székely Csaba ezt a döntést gyávaságnak nevezte, és azt állította, hogy Rudolf Péter félt a darab által keltett esetleges kritikai visszhangtól. Székely kifejtette, hogy ingyen dolgozott három hónapon keresztül, rabszolgatempóban, és végül egy hivatalos ügyvédi levélben értesítették a darab törléséről, anélkül, hogy megvitatták volna vele az okokat. A drámaíró szerint ez nem elegáns bánásmód, és nem méltó egy színházvezetőhöz​.

Rudolf Péter a HVG-nek adott podcastban azt állította, hogy Székely még azelőtt posztolt a darab elmaradásáról a Facebookon, mielőtt ő dönthetett volna az esetleges halasztásról. Székely azonban cáfolta ezt, mondván, csak azután tette közzé a bejegyzést, miután megkapta a hivatalos levelet a színház ügyvédeitől, amelyben értesítették a bemutató törléséről. Székely szerint Rudolf hazudott róla, és nem érti, miért tette ezt​.

Székely Csaba úgy véli, hogy a Vígszínház és annak vezetősége politikai okokból állt el a bemutatótól, mivel a darab szókimondó módon foglalkozott a társadalmi megosztottság kérdéseivel. Az író hangsúlyozta, hogy művei által szeretné felhívni a figyelmet a társadalmi folyamatok veszélyeire, és nem hajlandó elhallgatni a fontos problémákról, még ha ez negatív következményekkel is jár számára​.

Az ügy kapcsán Rudolf Péter kifejtette, hogy nem szereti a direkt politizálást a színházban, és nem kívánt mélyebben belebonyolódni a történetbe, mivel azt snassznak tartotta. Székely szerint azonban a félelem az egyik fő oka annak, hogy Magyarországon kevés szókimondó kortárs darab kerül színpadra​.

Az eset komoly vitákat váltott ki a színházi világban, és rávilágított arra, hogy a művészi szabadság és a politikai befolyás közötti feszültségek hogyan befolyásolják a kortárs színház működését.

forrás: Sassy