Szentté avathatják a nőt, akire minden magyar joggal lehet büszke - az ügymenetet az elveszett feljegyzések nehezítették eddig

Ferenc pápa hivatalos pápai dekrétummal mártírrá nyilvánította Bódi Mária Magdolnát, akinek életére 1945-ben szovjet katonák törtek rá, s végül megölték. A szentatya május idusán nyilatkozott erről, amely egy újabb lépést jelent Bódi Mária Magdolna szentté avatási folyamatában. Mint kiderült, a folyamat elég hosszadalmasra sikerült, ugyanis a nő halála után a történelmi körülmények nem tették ezt lehetővé, illetve az erről feljegyzések is odavesztek.

Törvénytelen gyermekből mártír

Bódi 1921. augusztus 8-án született Szigligeten, munkásosztálybeli szülők gyermekeként. Édesapja menekültként érkezett az országba, papírok nélkül, ezért a szülők nem köthettek sem polgári, sem egyházi házasságot, így Bódi Magdolna törvénytelen, házasságon kívül született gyermek volt.

Bódi köveskáli iskolája hittanóráján fedezte fel és szerette meg a katolikus hitet. Miután megkapta elsőáldozását, Bódi „intenzív vallásos életet” kezdett élni, és buzgó tanulással gyarapította hitbeli ismereteit.

Tizenhét éves korára Bódi úgy érezte, hogy elhívást kapott a vallásos életre, de nem léphetett be egyetlen rendbe sem, mivel szülei nem a katolikus egyházban kötöttek házasságot. Fiatal felnőtt évei alatt Bódi a fűzfőgyártelepi Nitrokémia Rt. munkásnője lett, és tagja volt a Katolikus Dolgozó Lányok Országos Szövetségének.

Kollégái között állítólag „nyugodt higgadtságáról, okos, de soha nem sértő válaszairól és kemény munkájáról” volt ismert, aki a munkások Krisztushoz való vezetését is feladatának tekintette.

Szüzességi fogadalmat is tett

1941-ben, Krisztus Király ünnepén Bódi visszavonhatatlan szüzességi fogadalmat tett, majd 1942-ben belépett a Mária Kongregációba. „Gyakran kérte Istent, hagyja fiatalon meghalni, hogy halálával közelebb hozhassa a fiatalokat Istenhez.” 1945 márciusában Hitler csapatai és a szovjet Vörös Hadsereg közötti harc elérte Bódi akkori otthonát, a nyugat-magyarországi Litér települést.

Március 23-án Bódi egy csoport nő között volt, akiket két felfegyverzett szovjet katona támadott meg egy bombabunker bejáratánál. Bódit többször meglőtték, de ő így fohászkodott:

„Uram, vedd el az életemet!”

Majd a katona egy utolsó golyót eresztett a szívébe. Bódi állítólag egy rózsafüzért tartott a kezében halálakor.

Ahogyan a HVG.hu is írja: Szentté avatását Mindszenty József akkori veszprémi püspök, későbbi bíboros, hercegprímás, esztergomi érsek kezdeményezte 1945-ben. 1990-ben Szendi József püspök perújrafelvételével vette ismét kezdetét.

2016. október 22-én véget ért a szentté avatási eljárás egyházmegyei szakasza, majd 2017. március 10-én a veszprémi egyházmegyei küldöttség vezetőjeként Márfi Gyula érsek a vatikáni Szenttévatási Kongregációban átadta Bódi Mária Magdolna hitvalló és vértanú életéről tett tanúvallomásokat tartalmazó dokumentumot. A Kongregáció határozhat először boldoggá avatásáról, majd később akár a szentté avatásáról is. A végső döntést a pápa mondja ki.

Film készült Bódi Mária Magdolnáról, a vértanú munkáslányról

A film Bódi Mária Magdolna két drámai napját mutatja be: egy napsütéses napot, amikor 1933-ban, 12 éves korában sorsára nézve egy rejtélyes „üzenetet” kap, és élete utolsó napját, amikor elkerülhetetlen számára az áldozathozatal és a halál. 1945. március 23. a II. világháború egyik utolsó napja Magyarországon, amikor az orosz hadsereg megérkezik a balatoni régióba, így Litérre is, és egy orosz katona meggyilkolja Magdolnát.