Óriási kamu az európai Maldív-szigetekről szóló beszámolók nagy része, ilyen valójában a csodás riviéraként emlegetett Albánia - 1. rész

Nem olyan régen egy kivételes lehetőség miatt volt szerencsém repülőre ülni és megnézni az európai Maldív-szigetként emlegetett albániai üdülőparadicsomot. Már a helyszín kiválasztása gondot okozhat a nyaralást tervezőknek: ugyanis a keresőbe beírva az Albánia legszebb strandjai szavakat hihetetlen mennyiségű találatot kapunk. Vannak, akik a természetközeli helyeket szeretik, kevésbé kiépített infrastuktúrával, na ők bőven tudnak válogatni a szebbnél szebb partszakaszok között, nekünk viszont egy városias környezetre volt szükségünk, így két lehetőség közül kellett dönteni: Ksamil, vagy Durres.

Mi végül az előbbit választottuk, amiről azt kell tudni, hogy nagyjából 4 óra kocsiútra van a repülőtértől, tömegközlekedéssel pedig nem igazán lehet oda eljutni. Durreshez azonban mindössze 30-40 percnyi kocsikázásra van szükség, ide viszont akár tömegközlekedéssel is eljuthatunk. Izgatottan vágtam bele a kalandba, ugyanis annyira dicsérték az ottani tengerpartokat, hogy életem élményére számítottam.

A legtöbb felvételen így néz ki Ksamil és a tengerpartja:

A beszámolókban azonban kevés szó esik egy valóban csodálatos városról, amely a Sarande nevet viseli, erről ide kattintva láthatsz felvételt:

De ezek részletes bemutatásáról később fogunk szót ejteni. Nézzük meg, hogy mennyi a matek kijutás tekintetében. Nos: jó hír azoknak, akik mostanában terveznének utazni, hogy mindössze 5600 forintot fizettünk az oda és 5600 forintot a visszaútért is, így finoman szólva is kedvezőnek mondható az utazás költsége. Nyáron ez az ár nagyjából 40 ezer forintra rúg oda-vissza út tekintetében. Ha valaki autóval vágna bele, akkor 12 órával kell számolnia, de azt is mindenképp kalkuláljátok bele, hogy nem EU ország lévén a határon el fogtok tölteni egy kis (nagy nem kis) időt. Mivel így volt ez a repülőtéren is: volt szerencsém már többször repülni, itt azonban kicsit hosszadalmasabb a folyamat. Arcfelismerő szkennerrel azonosítanak be, amennyiben van új típusú személyiigazolványod, vagy útleveled, vagy pedig megteszik manuálisan a reptér munkatársai.

A jegyedet mindenképpen ki kell nyomtatni, ezt szintén a repülőtéren csinálják meg, térítési díj nélkül. A csomagfeladás zökkenőmentes volt, ha csak nem vesszük azt, hogy drágább, mint maga a repülőjegy, majdnem a dupláját kérik el a feladott bőröndért, tehát oda-vissza ez nagyjából 24 ezer forint volt. Míg odafele simán felengedték 10 kilós bőröndként a 13 kilósat, az albán reptéren már nem voltak ennyire jófejek, tehát nem érdemes arra bazírozni, hogy az a pár plusz kiló nem számít, tessék szépen otthon, indulás előtt lemérni a csomagot, vagy pedig megvenni a 20 kilós még drágább opciót, aminek a súlyhatárát szintén szigorúan ellenőrzik.

A repülőn furcsa módon árultak cigarettát és nagyon olcsó alkoholt, ezt mondjuk egyéb országok járatain nem tapasztaltam. A repülő kicsit több mint egy órát tölt a magasban, utána pedig már le is szállhatunk az üdülőparadicsomként egyre előkelőbb helyet kivívó Albániában.

Folytatjuk.