Rettegett magyar politikusról neveztek el kórházat Észak-Koreában, az egykori diktátor emlékét őrző intézményben embertelen állapotok uralkodnak

Egészen az ötvenes évek elejéig nyúlik vissza annak a mai napig is üzemelő kórháznak a története, melyet a Magyarországot 1949 és 1956 között irányító, később szovjet száműzetésbe kerülő kommunista diktátorról, Rákosi Mátyásról neveztek el.

A Phenjantól cikra 90 kilométerre található Szarivon városában a Koreai háború idejében létesített kórház Kim Ir Szen kommunista pártfőtitkár utasítására épült meg. Ekkoriban ugyanis a később népe által csak Nagy Vezérként nevezett, marxista-leninista elveket valló „örökös elnök” a keleti blokk diplomáciai kapcsolatait igyekezett erősíteni.

Ennek kapcsán nem csupán hozzánk látogattak észak-koreai diákok, hanem magyar állami tisztviselők, valamint önként jelentkező orvosok és ápolók is elutaztak a távoli országba, hogy a Rákosi-kórházban segítsenek a háborúban megsérült katonákon. Ezen felül Magyarország egészségügyi segélyszállítmányokat is indított az észak-koreai intézmény felé, az orvosi csapatok pedig erőn felül teljesítettek, annak ellenére is, hogy az egy orvosra jutó sérültek száma esetenként a tízezer főt is elérte!

Nem mindig volt ugyanakkor feszültségmentes a munka, a szállítmányokat sokszor megdézsmálták, az amúgy is gyér felszereltség pedig idővel még szegényesebb lett. A háború utáni időszakban polgárivá váló kórházban - szintúgy a magyar segítsének hála - valamivel már jobb lett a helyzet, több készenléti műtőt is felszereltek, modern gyógykezelési módszereket alkalmaztak, valamint folyamatosak voltak a továbbképzések.

A gyümölcsöző együttműködést végül az 1956-os forradalom akasztotta meg, az 1957-ben hazatérő utolsó orvosi csoport után már nem ment következő Észak-Koreába, ahol a rezsim meglepve tapasztalta a magyarok rendszerkritikus lázadását. Kim Ir Szen ezt követően döntött úgy, hogy hazahívja a diákokat, akiknek átnevelőtáborokban verték ki a fejükből az ellenállás csíráját is. Őket később az ország különböző pontjaira vezényelték, hogy még véletlenül se jusson eszükbe a magyarországi forradalomhoz hasonló „közös szervezkedés”.

Az elhidegülés a rendszerváltás után tovább fokozódott, a Rákosi Mátyás kórház azonban még mindig üzemel, igaz, az 1998-as helyzetjelentés iszonyatos állapotokról festett képet. Szilágyi Béla, a Magyar Baptista Szeretetszolgálat alelnöke akkor elmondta, hogy a rezsim semmiféle anyagi támogatást nem biztosított a kórháznak, a kórtermekben az infúziókat sörösüvegekből engedték, az emberek utcai ruhákban feküdtek, az orvosok pedig altatás nélkül végezték el a beavatkozásokat.

Forrás