Kádár János legféltetettebb titkát a mai napig alig tudja valaki itthon: nem Csermanek János néven született

Hazánkban kevesen tudják, de van egy érdekes dolog, ami mindhárom kommunista vezérünk születését a jelenlegi határainkon túl, más országok területén jegyezték fel.

Kun Béla erdélyi Hadadon látta meg a napvilágot (ahol a lakosság túlnyomó része ma is magyar), Rákosi Mátyás pedig Délvidéken, Adán született (ahol szintén főként magyarok élnek), míg Kádár János a horvátországi turisták kedvelt célpontjában, Rijekában (Fiuméban) született.

Azonban Kádár más titkot is őrzött: eredeti neve olasz volt, nem Csermanek János, ahogyan azt később ismertük, hanem egy olasz hangzású néven jegyezték anyakönyvbe. Egyikük sem vált kommunista vezetővé eredeti néven: Kun Béla születési neve Kohn volt, míg Rákosi Mátyásé Rosenfeld Mátyás, mindketten később magyarosították nevüket.

Kádár azonban új, egyszerűbb családnéven keresztül lépett a történelembe, bár a születési keresztnevei inkább egy maffiafilmbe illőek, mint a hazai kommunista politikai életbe. Kádár 1912-ben született Fiuméban, az akkori Magyar Királyság egyik dinamikusan fejlődő városában az Adriai-tenger partján. Fiume ma Horvátország része, és hasonlóan pezsgő és multikulturális város, ahol több nemzetiség, köztük az olasz, is otthonra talált.

Fiuméban találkoztak Kádár szülei, ahol a város egyik jellegzetes jelensége voltak. A város a Magyar Királyság különleges jogállással rendelkezett: corpus separatumként, vagyis külön testként volt része a magyar államnak, miközben a Horvát Királyság területén helyezkedett el (amely szövetségben állt a Magyar Királysággal).

Gyakorlatilag ez azt jelentette, hogy a városi tisztségviselők nagy része magyar volt, és több magyar étterem és iskola is működött itt. 1910-ben a város lakosságának 13%-a magyar volt, ami akkoriban 6500 embert jelentett. A városba, a pezsgő Fiuméba érkezett Csermanek Borbála, földműves szülők gyermekeként, hogy megkezdje független életét, és munkát vállaljon Abbáziában, az Osztrák-Magyar Monarchia egyik legkedveltebb üdülőhelyén.

A Villa Austria panzióban sok magyar katona fordult meg, köztük az a férfi is, akivel Csermanek Borbála kapcsolatba került, és tőle lett állapotos. Krezinger János azonban nem vállalta a gyermeket, így Csermanek József János 1912. május 26-án, a Santo Spirito kórházban született. Az anyakönyvbe nem magyar, hanem olasz nevet jegyeztek fel: Giovanni Giuseppe Czermanik. - Kádár csak 31 éves korában kapta meg az általunk ismert nevét.

Az egyedülálló nő nehéz helyzetben volt, így három hónapos koráig egy alapítvány nevelte a gyermekét. Krezinger úr visszatért Pusztaszemesre és három gyermeke lett, akik Kádár féltestvérei voltak. Kádár nevét csak később kapta meg, amikor belépett a kommunista mozgalomba. Krezinger Kertészre magyarosította nevét. Ők csak 1961-ben találkoztak, amikor Kádár bocsánatot kért az apjától azért, hogy nem tudott vele foglalkozni, és anyját sem tudta anyagilag támogatni.

A Magyar Krónika beszámolója szerint „Krezinger János bort töltött, és négy gyermeke előtt azt mondta: fiaim, emeljük a poharunkat arra, hogy együtt a család”. Kádár rádiót küldött apjának, és koszorút küldött a temetésére. Féltestvérének, Jánosnak segített, amikor megházasodott és Budapestre költözött, intézett számára egy szolgálati lakást, mint nagyhatalmú féltestvér.

forrás: hellomagyar