A párom anyja elviselhetetlen, minden alkalmat megragad arra, hogy megalázzon

Edvin azt hitte, hogy megtalálta a tökéletes boldogságot, ám valami miatt nem adhatja át magát az érzéseinek. Most az ő történetét olvashatjátok:

Sziasztok! Érdekelne, hogy ti voltatok-e már hasonló helyzetben, mert egyszerűen teljesen tanácstalan vagyok. Két éve vagyok együtt a barátnőmmel és minden csodálatos, most mégis ott tartunk, hogy lehetséges, hogy szakítani fogunk, ráadásul egy rajtunk kívül álló ok miatt. A gond a feleségem édesanyja, aki egyáltalán nem kedvel engem és minden szituációt megragad arra, hogy kellemetlen és megalázó helyzetbe hozzon.

Az az igazság, hogy én szobrász vagyok, megrendelésre dolgozok és nem vet fel a pénz. A párom közgazdász, középvezető egy cégnél és jóval többet keres nálam, de ezt mi sosem éreztük problémának, teljesen igazságosan oldunk meg mindent.

Az anyósom azonban folyamatosan forszírozza ezt a témát és állandóan a kedvesem volt párkapcsolatával és expasijával példálózik, ami nekem nagyon rosszul esik. Az azonban még rosszabbul, hogy a barátnőm nem szól rá. Amikor szóba hozom ezt a témát, akkor mindig azt mondja, hogy ő nem fogja megnevelni az anyját, meg beszabályozni hogy mit mondhat. Legyen elég annyi, hogy őt nem zavarja a keresetem és nem vágyik a volt párjára sem.

De nekem nem kielégítő ez a magyarázat, mert tiszteletlenségnek érzem és olyan, mintha nem állna ki értem a párom. Én nem szeretnék nagyon belefolyni ebbe az egészbe, nem az én anyám, nem akarok vele csúnyán sem beszélni, de nem tudom már magam sokáig türtőztetni.

De most nálam is elszakadt a cérna: a legutolsó családi ebéden konkrétan állásokat mutogatott nekem az anyósom és azt mondta, hogy nem fogja hagyni, hogy kisemmizzem a lányát. Ekkor felcsattantam és eljöttem. A párom néhány óra múlva ért haza, a mérgem pedig nem múlt el addig.

Megmondtam neki, hogy választania kell: vagy beszél az anyjával, vagy végeztünk. Nem lehet velem bármit megtenni és büntetlenül sértegetni. Eljöttem, mondtam, hogy legyünk külön pár napot. Nem akarom elveszíteni, de nem tudom tovább elviselni a szurkálódást. Csak remélni tudom, hogy engem választ és végre egyenesbe jön az életünk és magunk mögött hagyhatjuk ezt a problémát.

Amennyiben szeretnétek ehhez hasonló szomorú sorsokról, kemény döntésekről, vagy csúnya árulásokról olvasni, akkor lépjetek be a Promotions kifejezetten pikáns csoportjába, ahol rengeteg ilyen történettel találkozhattok: IDE kattintva megtehetitek.