A férjemmel összevesztünk, ezután meglepett egy ajándékkal: csengettek, kinyitottam és földbe gyökerezett a lábam

Linda azt hitte, hogy rátalált a boldogság Feri személyében, azonban a kezdeti idill után jöttek a problémák, amire a férj egy egész egyedi megoldást talált. Most Linda történetét olvashatjátok:

Már gyerekkoromban is olvastam ezeket a rovatokat, nők problémáival, élethelyzetével, terheivel és arra gondoltam: na ilyen biztos nem akarok lenni és lám, most mégis megírtam ezt a levelet. Linda vagyok, 34 éves és 3 éve vagyok férjnél. Ebből két éve nem volt a férjemmel közöttünk házasélet és egy éve máshol élem át a testiség gyönyöreit. Szörnyen hangzik, igaz? Elmesélem, hogy pontosan mi vezetett ide.

Feri életem szerelme és ezt már a megismerkedésünkkor tudtam. A többi férfival ellentétben udvarias volt, türelmes, imádott beszélgetni, összebújni és soha nem tett semmilyen illetlen gesztust. 3-4 hónapja ismerkedtünk amikor én már szerettem volna továbblépni, azonban Feri türelemre intett. Itt már kicsit gyanús volt a dolog és elkezdtem aggódni amiatt, hogy minden rendben van-e? Arra gondoltam talán nem tetszem neki, vagy van valaki más, esetleg el is akar hagyni.

Végül megtörtént a dolog és egész kellemesre sikerült. Nem mondanám, hogy kifejezetten szenvedélyes pár voltunk, de azért időnként összebújtunk, bár nekem többre lett volna igényem, de Feri minden másban tökéletes volt. Összeköltöztünk, megkérte a kezem, én pedig igent mondtam. A lagzi után volt az első komolyabb összeveszésünk, mikor a nászéjszakán sem szeretett volna "összebújni". Másnap összevesztünk és innentől kezdve kirobbant ez a feszültség: állandósultak a mennyiség körüli viták, amiből nem nehéz kitalálni, de az kerekedett hogy szinte egyáltalán nem volt. Alig egy év telt el és teljesen megszűnt közöttünk az intimitás. Én el voltam keseredve, belefáradtam, folyton ideges voltam, ő pedig mérhetetlenül szégyellte magát, dühös volt, nyoma sem volt közöttünk a régi szeretetnek.

Egyszer aztán leültünk megbeszélni a dolgokat és előállt a farbával:

Őt nem érdekli a szex, kezdte a mondanivalóját. Fiatalkorában, tinédzserkorában, egyetemista korában és felnőtt korában sem. Nem mozgatta soha, nem élvezi, nincs rá szüksége, felesleges tehernek látja.

Mintha kést döftek volna a szívembe. Megpróbáltam felajánlani a terápiát de azt mondta felesleges: ez nem betegség és nem kell gyógyítani. De megérti, hogy ez problémákhoz vezet, a folyamatos veszekedés pedig egyikünknek sem jó. Így régóta gondolkozik a megoldáson és egy dolgot tud elképzelni.

Épp meg akartam kérdezni, hogy mi az, mikor csengettek. Ő bátorítóan mosolygott és mondta, hogy nyissam ki. Nem értettem mi történik, de engedelmeskedtem. Kinyitottam az ajtót és a földbe gyökerezett a lábam. Egy szemtelenül fiatal, csábos, izmos pasi volt ott, olyan, mint aki a magazinok hasábjairól lép elő. Lehengerelt a kisugárzása. A férjem ott termett mellettem.

Gyere be kérlek. - mondta a srácnak. Leültette és elmondta a tényállást.

Szeretem a feleségem, de nem tudom boldoggá tenni. Szeretném, ha ti ketten együtt lennétek és nyugodtan elengednétek magatokat. A részleteket már telefonban megbeszéltük. Majd rám nézett és jó szórakozást kívánt.

Teljesen össze voltam zavarodva a váratlan meglepetéstől és nem tudtam, mit mondjak. De szerencsére a srác profi volt: megcsókolt és utána történt ami történt. Mikor végeztünk a dologgal, kicsit még összebújtunk, majd felöltözött, megcsókolt és elment. Nem sokra rá a férjem is hazaért.

Kerestem a szavakat, nem tudtam, hogy mérges legyek, szomorú de ismét ő kezdett el beszélni, szokatlan magabiztossággal:

Nézd szerelmem. Veled akarom leélni az életem, de a házastársi kötelességemet etéren nem tudom teljesíteni. De ezt a megoldást fel tudom ajánlani. Ádám annyiszor jön, ahányszor csak akarod, de hívhatunk mást is. Neked erre ne legyen gondod. Meg voltam döbbenve. Kértem egy kis időt, hogy átgondoljam, mégis: annyira szokatlan ez, de kétségtelenül élveztem a délutáni légyottot. Végül belementem és azóta ez a felállás. A férjemmel csodásak és harmónikusak a mindennapok, hozzám pedig hetente egyszer jön egy látogató. Sohasem kérdeztem róluk semmit, egyszerűen élvezem azt az 1-2 órát és a házasságom most tökéletes. Szerintem jobb, mint a legtöbb párnak, akik csak szenvednek a problémáikon és szenvednek egymással.

Amennyiben szeretnétek ehhez hasonló szomorú sorsokról, kemény döntésekről, vagy csúnya árulásokról olvasni, akkor lépjetek be a Promotions kifejezetten pikáns csoportjába, ahol rengeteg ilyen történettel találkozhattok: IDE kattintva megtehetitek.