Spirituális fenevadak borítják Esztergom látványosságát, a rejtélyes szimbólumok alapján népünk sokkal ősibb, mint ahogy hivatalosan tanítják

A magyarság a hivatalos történetírás szerint 896-ban érkezett meg a Kárpát-medencébe, majd a honfoglalás évei után 1000-ben Szent István által megtörtént a keresztény szellemű államalapítás - azóta a kontinenst és benne a magyarságot sok vihar érte, ám mindezek ellenére még mindig itt vagyunk Európa közepén önálló államként, pont ahogy az elmúlt ezer év során.

A történelmünk a keresztény Európába ágyazódván meglehetősen jól dokumentált - annál több találgatás és bizonytalanság övezi az ezt megelőző korszakot. Hiszen ha Árpádnak meg kellett érkezni a Kárpát-medencébe, akkor valahonnan jönnie kellett, és ez a valahonnan az általánosan elfogadott elméletek alapján Ázsiából volt: a 19. századig, a finnugor elmélet megjelenéséig (ami nyelvészeti elméletként jelent meg, majd később lett belőle genetikai rokonsági teória is, kidolgozója Hunfalvy Pál) a nemesség és a lakosság korában is a hun származástudat élt, amivel különböző elnevezések alapján az egész világ is egyetérteni látszott - Germániát germánok, a Frank birodalmat frankok, Angliát angolszászok, Hungáriát hunok lakták.

A Képes Krónika szintén hun-magyar rokonságról és folytonosságról beszél, a bibliai Nimród királytól eredeztetve a hunokat, Attilát is őseink közt emlegetve. A cikk kereteit szétfeszítené a magyarság eredetének végleges tisztázása (elvégre még a hivatalos akadémiai állásfoglalásokkal sem azonosul mindenki), így itt most nem is ez a célunk, hanem csak egy ázsiai eredetű múltunk egy érdekes elemének bemutatása: ezek pedig az esztergomi várkápolna oroszlánjai.

Az esztergomi várkápolna az 1100-as években épült fel III. Béla uralkodásának idejében, és eredetileg 7 pár, azaz 14 darab volt felfestve. Bár a középkori európai heraldikában-szimbólumrendszerben megjelent az oroszlán, azért egyértelműen nem európai állat.

Az esztergomi oroszlán pedig jelentősen eltér a kontinens többi oroszlánjától, ugyanis rendkívül gazdag szimbolikával rendelkezik, amit egyes magyarságkutatók sokezer éves, sumér oroszlánábrázolásokkal hoztak összefüggésbe. Pap Gábor történész és művészettörténész például egy 3 részes, több órás előadást szentelt a témának:

Az oroszlánon található ékírásos jelek, a mögötte található életfa, mind-mind sokezer éves szimbólumok, olyan mély rétegű jelentéstartalommal, amikben spirituális, történelmi, de még térképészeti tudás is fellelhető.

Az oroszlán szimbolikájával feltétlenül érdemes foglalkozni, kifogyhatatlan szimbólumtár, megismerése pedig közelebb vihet minket őseink tudásához: EZEN az oldalon, amit mi is felhasználtunk forrásként, még több összeszedett érdekességet olvashat róla