Kaptam egy szilveszteri meghívót és amikor megláttam a házigazda nevét, azonnal beadtam a felmondásom: azt kívántam bár sose jönne el az új év

Olvasónk levelét változtatás nélkül közöljük:

Kedves olvasók, egy pár szóban bemutatkoznék: 28 éves nő vagyok, egy osztrák határhoz közeli nagyobb városban élek, 8 éve ugyanazon a munkahelyen dolgozom, egy multinacionális vállalat helyi irodájában.

Nem véletlenül vagyok 8 éve ugyanazon a munkahelyen: az iskolában is tanultam érintőlegesen olyasmi dolgokat, amikkel most foglalkozom, és nagyon szeretem, hogy kiszámítható, biztos jövedelmet ad, és 8 év alatt ráadásul a ranglétrán is sikerült feljebb lépnem, kollégáimmal a viszony kifejezetten jónak mondható, és ahogy az az ilyen cégeknél lenni szokott, sok közös eseményen veszünk részt.

Egy kollégámmal egy időben majdnem átléptük a kollegiálisnak nevezhető viszonyt, afféle ki nem bontakozott munkahelyi románc volt,: körülbelül 3 hónappal ezelőtt egy párszor találkoztam munkán kívül egy a mi cégünknél találkozó sráccal, aki az épület másik részén van, de futólag ismerjük egymást: olyan pozícióban van, hogy gyakran kell kommunikálnia más részlegekkel is,

A találkozókon (kettő darab volt összesen) nem történt semmi, de ez be kell hogy valljam, nem rajtam múlt: nekem nagyon szimpatikus volt a fiú: nem volt sem kifejezetten magas, sem jóképű, de volt valami a kisugárzásában és a stílusában és a gondolkodásában, ami engem nagyon megfogott, ám a találkozók után finoman tudtomra adta, hogy részéről nem igazán akar folytatást - szakításnak nehezen nevezhető, de nekem mégis nagyon rosszul esett.

Hazudnék ha azt mondanám, hogy jól esett, dehát civilizált módra elfogadtam, hogy így esett ez meg velünk. Így érkezett el a a karácsonyi időszak után az év vége is, ugyanis a két ünnep között még bementünk dolgozni: 29-én volt az utolsó munkanapunk, akkor várt ott egy meghívó az asztalomon, ami egy szilveszteri buliba szólt, amin rajta volt a kollégám neve, akivel randevúztam - és ott volt egy kolléganőm (bár a legszorosabb barátaim nem a munkatársaim közül kerülnek ki, azért vele is jóban vagyok, szoktunk beszélgetni) neve is, akivel úgy tűnik, hogy közösen lesznek a házigazdái az eseménynek.

Amikor megpillantottam a meghívót, mintha gyomrom vágtak volna, annyira rosszul esett - de rögtön utána el is szégyelltem magam, hogy miért érzem emiatt rosszul magam, ám egyáltalán nem tudtam megbirkózni a helyzettel. Nem s igazán tudtam megmagyarázni magamnak, hogy mi fogott meg ennyire ebben a férfiban, és miért volt elviselhetetlen a gondolat, hogy egy másik, általam közelebbről ismert nővel van - de a szilveszteri partiba való meghívással nem éltem, és rövidesen a felmondásomat is beadtam a cégnél.