Benyitottam a mosdóba a szüleim házassági évfordulóján, félreérthetetlen helyzetben találtam rá két résztvevőre, azóta sem merek beszélni a történtekről

Na, ha ezt valahol olvasnám, akkor nem hinném el, azt gondolnám egy film leírása, de most itt állok, teljesen meglőve és halvány fogalmam sincs mihez kellene kezdenem. Adva van apa, anya, középszerű házasság, se nem rossz, se nem jó, tudjátok, de ott maradtak egymásnak. Mint minden normális gyereket, engem sem érdekelt hogy van-e még közöttük tűz, vagy volt-e egyáltalán, de eléldegéltek együtt, amolyan anyjuk-apjuk módon, elfogadták, hogy ezt dobta az élet.

Ennek a dobásnak már 30 éve, így a kerek évforduló alkalmával úgy gondoltam, hogy meglepem a szüleimet egy bulival. Nem sokat járnak el, de a társaságot szeretik, nekem meg végre idén volt az első olyan évem, hogy nem voltam halálcsóró, szóval minden adta magát.

Meghívtam a szomszédokat, barátaikat, munkatársaikat, illetve segítségképpen néhány barátnőmet is.

Minden kézben tartottam, tökéletes szervező vagyok egyébként. Az étel csodás volt, elegáns, finom partifalatkák, ital annyi, amennyit képtelenség lett volna egy este elfogyasztani, a díszítés és a helyszín is fantasztikus. Elfuvaroztuk a szülőket, volt nagy egymás nyakába borulás, meglepetés, eszegetés, beszélgetés, sok "jajj de jó hogy látlak", minden ami egy jó buli alapeleme.

Majd megnyitottuk a koktélpultot is és elkezdett folyni az alkohol. Ritkán láttam inni a szüleimet, de ez meglepően felszabadulttá tette őket. Anya csicsergett mindenkivel, tánclépésekben közlekedett, apa pedig a régi emlékeiről mesélt és dicsérte a társaság nőtagjait.

Mondtunk köszöntőt is, ezután pedig a parti még oldottabb hangulatba kapcsolt át.

Egy idő után azt vettem észre, hogy nem hallom apa harsány hahotáját és körülnézve megállapítottam, hogy nem csak nem hallom, de nem is látom. Mikor még 20 perc elteltével sem került elő, akkor elindultam a bérelt házba, megnézni, hogy nem-e esetleg túl sok volt a borocska és esetleg rosszul lett. A halószobák üresek voltak, így a fürdő felé vettem az irányt, ahonnan furcsa zaj hallattszott ki. Mindig azt tanították, hogy kopogjak, de egyrészt aggódtam, másrészt azért én sem utasítottam vissza a fröccsöket, így most a finomkodást félretéve benyitottam.

A jó hír, hogy édesapámat megtaláltam és szemmel láthatóan majd kicsattant az egészségtől és férfiereje teljében volt. A rossz hír, hogy ezt a legjobb barátnőmön mutatta be, akivel éppen elmélyültem folytattak testi diskurzust.

Ők spiccesen fátyolos tekintettel rám néztek, én hasonlóan vissza rájuk. Ácsorogtunk így egy fél percig, senki nem váltott pozíciót, amitől az egész csak még kínosabb volt, majd lassan hátráltam és becsuktam az ajtót. A dolgot valószínűleg befejezték, mert fél óra múlva kerültek elő. Összenéztem apámmal, aki kacsintott, a barátnőm viszont már nem jött vissza a buliba. A dolgot azóta sem hoztam szóba senkivel, a barátnőmet pedig nem érem el. Amellett, hogy majdnem 1 millió forintomba került az egész buli meg házassági ünneplés, buktam egy barátságot és úgy láttam a fatert, ahogy soha, de tényleg soha nem akartam. Félrelépés, megcsalás és egy jó fejfájós másnap. Nem érte meg.