Budapest sikeres űrprogramot hajtott végre, az egész univerzum megtudta kik a magyarok

Köztudott, hogy Hollywood mindig is tele volt magyarokkal és magyar származásúakkal, egészem az alapítástól kezdve. Az évek során az amerikai filmgyártás fellegvárában eljutottak az űrkorszakig, hazánkban is sok rajongója van a különböző sci-fi filmeknek. Farkas Bertalan mellett, aki jelenleg egyetlen magyarként járt az űrben, a mozivásznon hazánk többször is megjárta a csillagközi területeket.

Műfajteremtőnek mondható Ridley Scott klasszikusa, az 1983-as Szárnyas Fejvadász. A magyar nyelv erős bemutatkozással indít a fiktív jövőbeli intergalaktikus bábeli kommunikációban: egy Geff nevű karakter mondja Harrison Fordnak, hogy "Lóf.szt, nehogy már". A film készítőinek állítása szerint azért esett a választásuk a magyar nyelvre, mert "egzotikusnak és futurisztikusnak" hangzott. Külön érdekesség, hogy a mondatot jegyző karaktert Edward Olmos, magyar-mexikói származású színész játssza, eredeti vezetékneve Ólmos. Ő egyébként szerepelt a film későbbi, Szárnyas Fejvadász 2049 című remakejében is, és a film promóciós körútján is felidézte a mondatot, a magyar rajongók legnagyobb örömére.

Mind a Star Wars-nak, mind a Star Trek-nek több millió rajongója van világszerte, köztük hazánkban is több hivatalos rajongói klub üzemel. Ezek a sorozatok komplex történetükkel, izgalmas karaktereikkel, sajátos univerzum teremtésükkel sok ember ízlésére ráéreztek. Az itthoni fanok különösen örülhettek, amikor egy 1996-os Star Trek film egyik 2073-ban játszódó jelenetében feltűnt egy U.S.S Budapest nevű hatalmos űrbeli csatahajó. A Star Wars készítői úgy tűnik nagy rajongói a magyar női neveknek, található az univerzumban egy "Csilla" nevű bolygó, illetve egy új Star Wars videójátékban az egyik főhős lánya a "Kata" névre hallgat. 

Steven Spielberg minden idők egyik legsikeresebb rendezője. Őt is megihlette a földönkívüli-tematika, családi filmektől a komoly sci-fi klasszikusokig több filmet is rendezett a műfajban. A Harmadik típsú találkozások című alkotásának egyik jelentében a közönségnel a Kodály-módzser segítségével magyaráznak el zenei összefüggéseket. A Kodály-módszert egyébként mai napig a világ számos iskolájában és zeneiskolájában használják zenetanuláshoz, Japában különösen magas szintre fejlesztették az alkalmazását.

A 2016-ban Érkezés címmel forgatott filmben egy Föld elleni földönkívüli invázióban találjuk magunkat. A földi ellentámadásokat koordinálók attól tartanak, hogy az idegenek talán "szalámi taktikát" alkalmaznak, valmilyen úton-mődon megpróbálják a földi országok szövegségét megtörni, így gyengítve azok ellenállását az invázióval szemben. Az egyik parancsnok meg is jegyzi, hogy a magyaroknak külön szavuk van erre, ez a "szalámitaktika": Magyarországon a szalámi-taktika Rákosi Mátyás nevéhez köthető, aki a II. világháború után kiépülő kommunista pártállam kezdeti időszakában alkalmazta ezt a taktikát politikai ellenfelei ellen.

Bár Farkas Bertalan űrrepülése óta majdnem 50 év telt el, nekünk magyaroknak azóta is bérelt helyünk van az űrben. Kíváncsian várjuk, hogy az egyre komolyabb ütemben fejlödő űrkutatás és különböző e zirányú fejlesztések mikor teremtenek lehetőséget újra arra, hogy egy vagy több honfitársunk ismét a világűrben öregbítse hazánk hírnevét. Talán ez reálisabb célkitűzés, mint az első magyar Hold-bázis.