Majdnem 10 ezer forintra emelkedik egy doboz cigaretta ára, rengeteg ember nem engedheti majd meg magának a dohányzást

A WHO július végén mutatta be a "Jelentés a 2023-as globális dohányzási járványról" című jelentését. Ebben a szervezet javaslatokat tesz a dohányfogyasztás világméretű korlátozására, valamint a dohányosok és a nemdohányzók védelmére különösen kitérve a dohányfogyasztás halálos következményeire. A WHO a kockázati felvilágosítás, a dohányosoknak szóló segélyajánlatok, valamint a dohányreklámok és szponzoráció betiltása mellett mindenekelőtt a magasabb dohányadót tartja fontos lépésnek a füstmentes világ felé vezető úton.

Más országokban egyébként már régóta magas adókat vetnek ki a dohánytermékekre. Új-Zéland világviszonylatban úttörő szerepet játszik a dohányfogyasztás elleni küzdelemben. Ott egy doboz cigaretta valamivel több mint 20 eurónak (7600 Forint) megfelelő összegbe kerül, és a dohánytermékeket nem lehet reklámozni. Az év elején az új-zélandi kormány még egy olyan törvényt is elfogadott, amely a 2009. január 1-je után születetteknek teljesen megtiltja a dohánytermékek vásárlását. Úgy tűnik, a szigorú dohányzási szabályok beváltak: Új-Zélandon az egyik legalacsonyabb a dohányzási arány a világon: nyolc százalék. Németországban ezzel szemben a 14 év felettiek 34,5 százaléka dohányzott tavaly. A koronavírus járvány kezdete óta Németországban ismét meredeken emelkedett a dohányosok száma.

Németországban például Olaf Scholz kancellár még szövetségi pénzügyminiszterként döntött a dohányadó 2021-es kiigazításáról. A 2022 és 2026 közötti időszakban a 20 doboz cigarettára kivetett dohányadó évente átlagosan nyolc centtel emelkedik. A legkelendőbb Marlboro márkából egy 20-as csomag jelenleg 8,20 euróba kerül. Németországban a dohányadó a jövedéki adók körébe tartozik, amelybe az alkoholtartalmú italok, a kávé vagy az energiaital adója is beletartozik. A szövetségi pénzügyminisztérium a jövedéki adókból származó bevételt 2022-ben több mint 62 milliárd euróra becsülte, amelyhez a dohányadó 14,7 milliárd euróval járul hozzá.

Más bódítószerekre kivetett adókhoz képest ez sok. A szeszes italok adója évente 2,1 milliárd eurót hoz az államnak, a söradó csak 600 millió eurót, a pezsgőadó pedig 360 millió eurót. A DKFZ számításai szerint a dohányadóból származó bevétel mégis túl alacsony: a dohányosok évente 97,24 milliárd eurójába kerülne az államnak - számolta ki a kutatóintézet a "Dohányatlasz" legutóbbi, 2020-as kiadásában. 30,32 milliárd eurót ebből az egészségügyre, azaz a dohányzó emberek kezelésére, ápolására és rehabilitációjára költenének. Az államnak még nagyobb veszteséget okoz a munkaerő kiesése: a dohányosok korábban halnak meg, gyakrabban válnak munkaképtelenné vagy munkanélkülivé, mint a nemdohányzók. A DKFZ 66,92 milliárd euróra teszi ennek a forrásveszteségnek a költségét. Ha drasztikusan megemelnék a dohányadót, az állam a pénzből refinanszírozhatná ezeket a kiadásokat. Ehhez a 20 dobozos csomag árának 22,80 eurónak kellene lennie.

A dohányzás káros hatásai számos egészségügyi problémát okoznak, és világszerte több millió ember életét veszélyeztetik. Magyarországon sem kivétel ez a probléma. Az alábbiakban röviden összefoglaljuk a dohányzás káros hatásait, valamint néhány fontos magyarországi statisztikai adatot is bemutatunk. A dohányzás a tüdőrák egyik vezető kockázati tényezője. A tüdőrák Magyarországon is komoly egészségügyi problémát jelent, és a dohányzás miatt évente több ezer ember hal meg nálunk ennek következtében. A dohányzás növeli a szívbetegségek, például a szívinfarktus kockázatát. Magyarországon is sok ember szenved ilyen betegségekben, amelyek közvetlenül vagy közvetve a dohányzásnak tulajdoníthatók. A dohányzás fokozza a krónikus obstruktív tüdőbetegség kialakulásának veszélyét. Ezt a betegséget több tízezer magyarországi lakosnál diagnosztizálják évente. Ne feledkezzünk meg a passzív dohányzásról sem. A passzív dohányzásnak kitett személyek önhibájukon kívül megnövelt egészségügyi kockázatnak vannak kitéve. Magyarországon is komoly erőfeszítések történnek a passzív dohányzás csökkentésére, különösen közterületeken.
Magyarországon a dohányzás az egyik vezető elkerülhető halálozási ok, évente mintegy 28 000 ember hal meg dohányzással összefüggő betegségek miatt.
A magyar lakosság kb. 27%-a dohányzik rendszeresen, ami magasabb az európai átlagnál.

Bár egyelőre a fenti, 22,80 Euró/doboz ár csak Németországra érvényes, azonban Magyarországon is régóta vannak arra vonatkozó törekvések, hogy visszaszorítsák a cigarettázók számát, így valószínűleg a jövőben nálunk is elkerülhetetlen lesz a drasztikus emelés.

Forrás: sueddeutsche.de