Rács mögé kerülhet az adócsaló zenész, a NAV végül megcsípte a gyanúsan sokat kereső előadót

A NAV adócsalás miatt indított eljárást az ország egy közismert és igen népszerű zenésze ellen, aki az elmúlt két évben gyanúsan sok pénzt keresett a YouTube-ra feltöltött videóklipjeivel. Ez a százmillió forintos sumákolás végül a Nemzeti Adó- és Vámhivatal figyelmét is felkeltette, és mostanra már gyanúsítottként hallgatták ki őt.

Bár azóta már az egész ország tudja, hogy ki a titokzatos előadó, személyiségi jogok miatt mi sem fedhetjük fel a kilétét, ezért hívjuk csak a továbbiakban Tudjukkinek.

A NAV által korábban kiadott közlemény szerint a nyomozóik több eljárást is lefolytattak Tudjukki ellen, aki ellen költségvetési csalás miatt nyomoznak, mivel úgy vélik, nem tett eleget a személyi jövedelemadó bevallási és fizetési kötelezettségének, amivel mintegy 20 millió forint vagyoni hátrányt okozott a költségvetésnek. A nyomozók konkrét bizonyítékokat és különböző vagyonelemeket foglaltak le a hírességtől, és most nem elég, hogy ezt a 20 millió forint adót ki kell fizetnie a büntetőkamattal és a bírsággal együtt, de még akár börtönbe is kerülhet néhány évre.

De miért is kell a YouTube-os videókból származó bevételek után is adót fizetni? Erre Tóth Levente, a Bank360.hu vezető szakértője adta meg a választ a Blikk-nek:

„Mint általában minden bevétel után, ezután is szja-t is kell fizetni, mert a YouTube-ról befolyt összeg is ugyanolyan jövedelemnek számít, mint bármi más. Ha ez nem történt meg, és a jövedelmet kapó utólag önként nem jelzi ezt, nem javítja ki az adóbevallását, nem fizeti be ez alapján az adót, hanem az adóhatóság tárja fel a vétséget, elindul az eljárás. Jelen helyzetben már feltehetően egy adóeljárás és egy büntetőeljárás is folyik ellene”

Tudjukki tehát költségvetési csalást követett el, ami egy megkérdezett ügyvéd szerint akár börtönbüntetést is vonhat maga után. Dr. Galgóczi Zoltán szerint egytől öt évig terjedő szabadságvesztés is várhat a a zenészre, de ha az elkövetés üzletszerű, akkor ennél az elkövetési értéknél a büntetési tétel kettő és nyolc év közötti szabadságvesztéssel jár.

„Enyhítő szakasz alkalmazásával lehetőség van felfüggesztetett szabadságvesztés alkalmazására, de ehhez célszerű a meghatározott költségvetési csalással okozott vagyoni hátrányt a vádirat benyújtásáig megtéríteni, ebben az esetben ugyanis az enyhítés korlátlan mértékű. A rendelkezés nem alkalmazható, ha a bűncselekményt bűnszövetségben vagy üzletszerűen követik el”