A WHO beismerte a majomhimlő rettegett titkát

A koronavírus-járvány 2019-es kirobbanása óta az emberiség fokozottan érzékeny és figyelmes a vírusok okozta betegségek miatt. A több millió halálos áldozattal járó Covid-19 után/közben érkeztek az első hírek a majomhimlő veszélyéről 2022. tavaszán. Igaz, akkoriban ez a fertőzőbetegség még viszonylag újnak számított a laikus nagyközönség számára. Pedig valójában az angolul monkeypoxnak nevezett rettenetet már 1959-ben felfedezték dán tudósok majmok szervezetében. Azonban csak a hetvenes években indult szomorú útjára, aligha meglepő módon Afrika trópusi erdeiben, immár az emberek között is. Később a nigériai, líbiai és szudáni migránsok kedvelt úti céljai, mint az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság is ideális táptalaja lett a fertőzésnek a sokszínű emberanyagával. 

Az előző évezred fordulójára már sikeresen kiismerte az mpoxot a tudóstársadalom, még, ha a pontos fertőzési metódust nem is sikerült teljesen és minden kétséget kizáróan beazonosítani. Az ember-ember közötti fertőzés veszélye 2000. után minden eddiginél komolyabb veszélyt jelentett, ugyanis az akár testnedvekkel szennyezett tárgyakon keresztül is számottevő volt. Különös kockázatot jelentett a felhasadó, kifakadó hólyagokból szivárgó genny.

Végül helyesnek ítélhető találgatások már szóltak arról, korábban is, hogy a férfi homoszexuális aktus során a sperma az egyik legideálisabb hordozó-anyaga a majomhimlő vírusának. Igaz, a világ vezető, és elsősorban baloldali médiatermékei rendre igyekeztek ezt a tényt megcáfolni. Sőt, leginkább hallgattak a riasztó bőrkiütésekkel és súlyos szövődményekkel járó betegség működéséről, kockázatáról. 

Azonban a titkolózásnak vége, ugyanis a WHO végre kiadott egy áttekintést, amelyben világosan leírja a szervezet, hogy:

"Az eddig bejelentett esetek többségét szexuális egészséggel vagy más egészségügyi problémákkal azonosították az elsődleges vagy másodlagos egészségügyi intézményekben, és főként, de nem kizárólag olyan férfiakat érintettek, akik férfiakkal szexeltek."

Világviszonylatban az eddigi számítások szerint a fertőzöttek öt százaléka halt bele a majomhimlőbe, vagy közvetlen szövődményébe. Információink szerint a tavaly detektált magyarországi megbetegedések nem jártak halálos végkimenetellel.