Tökéletes épségben őrzi az elpusztult állatok testét a kamcsatkai halál völgye, a tudósok még keresik a magyarázatot
Olvass tovább...
A szurok csepp kísérlet célja, hogy bemutassa, vannak olyan anyagok, amelyek még ha szobahőmérsékleten szilárdnak tűnnek is, mint például a szurok, amelyet egy kalapácsütés összetörhet, valójában nagy viszkozitású folyadékok, azaz szobahőmérsékleten cseppfolyóssá válnak.
És miért érdekes ez?
A kísérlet érdekessége, hogy a szurok például szobahőmérsékleten nagyon lassan, de folyni tud, és néhány év alatt cseppekké válik. De ennek a feltételezésnek a teszteléséhez hosszú távú kísérletre van szükség, egy nagyon hosszú távú kísérletről beszélünk, lényegében a világ leghosszabb kísérletéről.
Olvass tovább...
A kísérletet 1927-ben Thomas Parnell (1881–1948) kezdeményezte, aki a Queenslandi Egyetem (Brisbane, Ausztrália) első fizikaprofesszora volt. Parnell szerette volna megmutatni, hogyan viselkedik a szurok, ha szobahőmérsékleten hagyják. Szurkot öntött egy eltömődött üvegtölcsérbe, és három évig hagyta leülepedni. 1930-ban a tölcsér nyakát megnyitották, és a szurok folyni kezdett. A cseppek lassan alakultak ki, és körülbelül tízévente hullajtottak egyet. Eddig 8 csepp esett le, az utolsó 2014-ben.
A kísérlet megalkotója Thomas Parnell 1948-ban meghalt és John Mainstone vitte tovább az őrzést, aki 2005-ben Nobel-díjat kapott a szurokesési kísérletért.
A nyolcadik cseppig senki sem volt szemtanúja csepp esésének, pedig a kísérletet egy állandó üzemelésű webkamera rögzíti, bár technikai problémák miatt nem sikerült rögzíteni a legutóbbi (8.) esést. A kilencedik csepp leválását szerencsére sikerült megörökíteni 2014. április 24-én. A következő csepp leesését 2028 körülre várják. Az idő hosszabbodását bizonyos külső tényezők okozzák mint például környezeti változás, légkondi.
A kísérlet nyilvánosan látható a Queenslandi Egyetem, Ausztrália, St Lucia egyetemének Fizikai Iskola Parnell épületében.