Áttörő régészeti lelet a honfoglalásról: megcáfolja az egyik legnagyobb tévhitet

A legnépszerűbb elmélet szerint a magyarok 895 táján telepedtek le Árpád fejedelem vezetésével a Kárpát-medence területein, és foglalták el hazájukat. I. Szvatopluk morva fejedelem fiainak birodalma már az utolsókat rúgta ekkoriban, ami megkönnyítette a honfolgaló törzsek dolgát, 902-re a Kárpát-medence valamennyi területét az irányításuk alá vonták. Az Alföld, Kisalföld, Csallóköz, Szerémség, Mezőföld tájékait ellepték a magyarok, az óriási és gazdag legelők pedig remek életfeltételeket biztosított.

A régészeti leletek tanúbizonyságot adnak arról, hogy a területen nem éltek sűrűn avar (akik egyébként történetészek szerint a magyarhoz hasonló nyelven beszéltek) és szláv eredetű népek. Azon még a mai napig is vitatkoznak a történészek, hogy vajon egylépcsős, vagy kettős honfoglalás történt-e. A kettős honfoglalás elmélete annyit takar, hogy az első szakasz a 600-as évek második felében ment végbe, a második szakasz pedig a 9. század végén. Arról is sokáig zajlott a vita, hogy vajon mekkora területet foglaltak el a magyar törzsek a honfoglalás során. 

Érdekesség, hogy a régészeti leletek szerint nem csupán a Kárpát-medence 280 ezer négyzetkilométeres térségét foglalták el őseink, hanem ennél egy jóval nagyobb területet. Úgy tűnik, hogy egy legalább 400 ezer (a mai Magyarország több mint négyszerese) négyzetkilométeres térséget vontak az uralmuk alá a magyarok, és az akkori szláv törzsek mellett más környező népek is elődeink kezei közé kerültek. Ez az elmélet jelentősen átírja a honfoglalás történetét, hiszen úgy tűnik, hogy csaknem kétszer akkora területet hódíthattak meg Árpád fejedelemék, mint azt korábban hittük.