30 ezer dollárt kereshet az, aki élve kijut a világ leghalálosabb szigetéről, ahol minden irányból támadják az embereket

Brazília partjaitól 140 kilométerre van egy aprócska sziget, amit Ilha da Queimada Grande-nak, más néven a „kígyók szigetének" hívnak, és a világ egyik legveszélyesebb helyeként tartanak nyilván.

Az 1920-as évek végéig lakott ember a szigeten, de azóta kihalt, amióta a világítótornyot őrző családot viperák ölték meg.

De miért ilyen veszélyes ez a hely?

A legújabb tanulmányok szerint az aranylándzsafejű kígyó populáció száma 2000 és 4000 közé tehető. Ez a populáció teljes egészében az esőerdőben összpontosul.

A hatalmas kígyó populáció miatt az 1920-as évek óta senki sem él a szigeten. Korábban az emberek megpróbálták banánültetvénnyé alakítani a területek nagy részét. Felégették az egész szigetet, hogy megöljék az összes kígyót, de csak elbújtak a hasadékokba vagy a föld alá, és kivárták a tüzet.

A sziget erről az eseményről kapta a nevét, ugyanis a Ilha Da Queimada Grande nagyjából annyit jelent, hogy „a nagy földtisztító tűz szigete”.

Napjainkban a brazil kormány tiltottnak nyilvánította a szigetet. Senki sem él ott, és csak a haditengerészet vagy bizonyos kutatócsoportok járnak oda. Legalábbis legálisan. Az illegális orvvadászok sajnos látogatják a szigetet.

Ha bármilyen okból úgy dönt valaki, hogy odamegy, jobb, ha tisztában van vele, hogy az olyan egyszerű óvintézkedések, mint a gumicsizma, nem védenek meg itt a kígyómarástól. Először is, ezek a kígyók átharaphatják a gumicsizmát. Másodszor, idejük nagy részét fákon töltik, így felülről potyognak áldozataik nyakába.

Számos történet kering a sziget körül, de hogy hány igaz, azt nem tudni. Mindazonáltal ezek okozzák a sziget korlátozását, és a lakosság száma nulla.

Az aranylándzsafejű kígyó mérge ötször erősebb lett, mint a szárazföldön élő többi lándzsafejű mérge. Egyetlen harapás 7%-os halálozási arányt jelent, és izomszövet-nekrózist, agyvérzést, veseelégtelenséget és bélvérzést okozhat. Egy órán belül meghalhat a megharapott személy, de az azonnali orvosi ellátás csökkenti a halálozási arányt, azonban a sziget több mint egy órányira van a szárazföldtől, így nem nagy az esélye annak, akit megmartak.

Az aranylándzsafejűeknek fejlődniük kellett, az egyetlen táplálékforrásuk a vándormadarak. A kígyó elbújik a fák között, és amikor egy madár megáll a szigeten pihenni, a kígyó lecsap. A méreg cselekvőképtelenné teszi a madarat, mielőtt elrepülhetne.

A tudósok úgy vélik, hogy az aranylándzsafejű mérge gyógyszerészeti célokra használható. Ígéretesnek bizonyult a szívbetegségek, a keringési problémák és a vérrögök elleni gyógyszer előállításában, de még a rák gyógyításában is segíthet.

Veszélyeztetett státuszuk miatt, és a mérgük okán egyetlen kígyóért 30 ezer dollárt lehet kapni a feketepiacon. Ennek eredményeként sok orvvadász az életét kockáztatja, hogy besurranjon a szigetre, és annyi kígyót fogjon el, amennyit csak tud.

Betennéd a lábad erre a halálos szigetre, hogy megpróbálj elfogni egy kígyót a 30 ezer dolláros „nyereményért”?