A Viszkis kíméletlenül elmondta a véleményét a celebekről, és nem szeretne közéjük tartozni

Azt, hogy a médiának mekkora hatása van az emberek életére, a legjobban Ambrus Attilánál, vagyis a Viszkisnél figyelhetjük meg. Talán egyedül a mostani generáció között léteznek olyanok, akik nem ismerik az említett úriember valódi ismertségének okait és hátterét, de ezt a 2017-ben kijövő kreatívan „A Viszkisnek" elnevezett filmből már mindenki pótolhatta ebbéli hiányosságát.

Bár, ahogy ő is fogalmazta egyszer,

„Sokszor jönnek oda hozzám gyerekek fotózkodni. Kérdezem, tudják-e egyáltalán, hogy ki vagyok? Azt mondják nem. Akkor miért jöttetek? – kérdezem. A válasz: mert az apám ide küldött. Ezeket nagyon nehezen tudom megemészteni."

Röviden: Jégkorongozóként kezdte, de bűnözőként és aztán celebként maradt fent a neve. 1993 - 1999 között, az egyik pillanatban edzett a csapattársakkal és meccseket játszottak, a másik pillanatban pedig maszkot vett fel és az említett időszakban összesen 30 bankot, postahivatalt, takarékszövetkezetet és utazási irodákat rabolt ki. Az egyik letartóztatásánál megszökött a Gyorskocsi utcából, ahová vitték; érdekes megfigyelni, hogy nem csak a média, de (talán) neki köszönhetően is, mindenki egy emberként szurkolt Attilának a rendőrség helyett. A vége elfogás lett, - miután a tettestársát elkapták -, bíróság, ahol - természetesen - elítélték, amit ő le is ült, viszont ki is használta a lehetőséget. Mennyire lehet lehetőségnek hívni egy börtönbüntetést? Mindenesetre kitanulta a kerámikus szakmát, diplomát is szerzett, és azóta is kerámikusként munkálkodik... Az olykor-olykor felbukkanó TV-s szereplései mellett.

Ambrus azonban bárhová megy, bárhol nyilatkozik, mindig kikéri magának a celebség kifejezést. Ez most, a legfrissebb Feol interjúban sem volt másképpen,

„Soha egyetlen újságírót, szerkesztőt sem kerestem meg. Közel harminc éve vagyok a média világában, hiszen már akkor is folyamatosan írtak rólam, amikor még nem tudták, ki vagyok. Azt gondolom, ez egy szükséges rossz. Sokan celebnek neveznek, de ezt mindig kikérem magamnak. Én három dologhoz értek: az egyikben már nyugdíjaztak – a banki szektorban, tudok csülkös-pityókás kenyeret sütni és tudok köcsögöt gyártani. Ezért nem vagyok celeb. A celebek általában azért celebek, mert semmihez nem értenek – tisztelet a nagyon kevés kivételnek"

A bűnözői múltról is beszélt az fentebb említett interjúban; azt el kell ismerni, hogy kommunikálni, kifejezni magát és értelmesen, lényegretörően fogalmazni azt tud.

„Egyrészt marketing, másrészt némi nosztalgia a múltam iránt,"

- adta a választ arra a kérdésre, hogy a kerámiákon néha miért tűnik fel a „Viszkis rabló" felírat: önazonosság-e vagy pusztán reklámfogás, amit nem szabad kihagyni? Majd áttért a negatív kritikákra és előítéletekre a sajátos nyers és őszinte módján,

„Akit kiraboltam, akire ráfogtam a fegyvert, az joggal mondhatja, hogy én egy szar ember vagyok, nincs ezzel gond, megértem, elfogadom. Akik bántanak másokat, azok sokszor nem néznek tükörbe. Az a gond az egész társadalmunkkal, hogy bár lehet az embereket minősíteni, de én mindig azt mondom, először nézzünk tükörbe, igenis fontos az önismeret. Magam is sokszor előítéletekkel éltem, gyarló ember vagyok, olykor nekem is vannak előítéleteim, de ezeket félre kell tenni."

Azt most is és mindig kihangsúlyozza, hogy szerinte bármit követ is el az ember, de ha igazán jóvá akarja tenni és törekszik is megmutatni a világnak, hogy nem csak a rossz szerep passzol hozzá, akkor mindig lesz visszaút a társadalomba. Viszont fontosnak tartotta megemlíteni, hogy ahhoz, hogy a visszailleszkedés és a talpraállás sikerüljön, ahhoz barátok kellenek, mert egyedül nem megy. Egyedül a rendszerre nem tudsz és nem is lehet bízni.

„Ha nincsenek barátaid, akkor megette az egészet a fene. Maga a rendszer nem tud visszailleszteni, a pártfogói rendszer erre alkalmatlan. Nem a pártfogóval volt a problémám, de ő csak abban tudott volna segíteni, hogy megmondta, merre van a hajléktalan szálló. Ha nincsenek barátaid, nincs segítséged, akkor nem tudsz újrakezdeni, nincs esélyed"

A Viszkis szerint jelenleg már jó úton halad, és igyekszik hitelesen élni, mindent felvállalva, amit a múltban elkövetett. De celeb sosem lesz, hiszen ismétlem, szerinte a celebek általában nem értenek semmihez.

Mit szólnak ehhez vajon azok, akiket még celebeknek hívunk?