Szerinted milyen érzelmekből tevődik össze a szerelem? Az öröm és bizalom érzéséből- érzelmi pszichológia kisokos/első rész

A pszichológusok megpróbálták azonosítani az emberek által tapasztalt különböző típusú érzelmeket. Több különböző elmélet született az emberek által érzett érzelmek kategorizálására és magyarázatára, de az 1970-es években Paul Eckman pszichológus hat olyan alapvető érzelmet azonosított, amelyekről azt állította, hogy minden emberi kultúrában általánosan tapasztalhatók.

 Az általa azonosított érzelmek a következők voltak: boldogság, szomorúság, undor, félelem, meglepetés és harag. Később kibővítette az alapvető érzelmek listáját olyan dolgokkal, mint a büszkeség, szégyen, zavar és izgalom.

Az érzelmek kombinálása

Robert Plutchik pszichológus szerint az érzelmek kombinálhatók különböző érzések létrehozása céljából, ugyanúgy, mint a színek keverésével más árnyalatok létrehozása.

Ezen elmélet szerint az alapvető érzelmek építőkockákként működnek. Az összetettebb érzelmek az alapvető érzelmekből tevődnek össze. Például az olyan alapvető érzelmek, mint az öröm és a bizalom, kombinálhatók szerelem létrehozásához, azonban egy folyóiratban megjelent tanulmány szerint nem 6, hanem 27 különböző alapvető érzelem létezik.

Mi most megvizsgáljuk az első 3 alapvető érzelmet:

1. Boldogság

Az érzelmek különböző típusai közül általában a boldogság az, amelyre az emberek leginkább törekednek. A boldogságot gyakran kellemes érzelmi állapotként határozzák meg, amelyet az elégedettség,  öröm, kielégülés, elégedettség és a jólét érzése jellemez.

A boldogság kutatása az 1960-as évek óta jelentősen megnövekedett számos tudományterületen, beleértve a pszichológiát is. Az ilyen típusú érzelmek olykor a következőkön keresztül fejeződnek ki:

• Arckifejezések: mint például a mosolygás
• Testbeszéd: például nyugodt testtartás
• Hangnem: vidám, kellemes beszédmód

Míg a boldogságot az egyik alapvető emberi érzelemnek tekintik, azokra a dolgokra, amelyekről azt gondoljuk, hogy boldogságot teremtenek, általában erősen befolyásolja a kultúra. Például a modern média hatások hajlamosak arra, hogy hangsúlyozzák, hogy bizonyos dolgok elérése, mint például a lakásvásárlás vagy egy jól fizető állás, boldogságot eredményez.

Azonban, hogy valójában mi járul hozzá a boldogsághoz, gyakran sokkal összetettebb és jobban egyénre szabottabb. Az emberek régóta úgy gondolják, hogy a boldogság és az egészség összefügg, és a kutatások alátámasztották azt az elképzelést, hogy a boldogság szerepet játszhat a fizikai és a mentális egészségben egyaránt.

A boldogságot számos eredménnyel hozták összefüggésbe, beleértve a megnövekedett élettartamot és a megnövekedett házassági elégedettséget. Ezzel szemben a boldogtalanság számos rossz egészségi állapothoz kapcsolódik.

Például a stressz, a szorongás, a depresszió és a magány olyan dolgokkal hozható összefüggésbe, mint például a csökkent immunitás, a fokozott gyulladás és a várható élettartam csökkenése.

2. Szomorúság

A szomorúság egy másik típusú érzelem, amelyet gyakran átmeneti érzelmi állapotként határoznak meg, amelyet csalódottság, gyász, kilátástalanság, érdektelenség és letargia jellemez.

Más érzelmekhez hasonlóan a szomorúságot is időről időre minden ember megtapasztalja. Egyes esetekben az emberek hosszan tartó és súlyos szomorúságot tapasztalhatnak, amely depresszióba fordulhat. A szomorúság számos módon kifejezhető, többek között:

• Sírás
• Letargia
• Csendesség
• Elvonulás

A szomorúság típusa és súlyossága a kiváltó októl függően változhat, és az is eltérő lehet, hogy az emberek hogyan kezelik ezeket az érzéseket.

A szomorúság gyakran arra késztetheti az embereket, hogy kerüljenek el másokat, kezdjenek öngyógyításba, illetve folyamatosan negatív gondolatokon pörögjön az elméjük. Az ilyen viselkedések valójában súlyosbíthatják a szomorúság érzését, és meghosszabbíthatják az érzelmek időtartamát.

3. Félelem

A félelem erős érzelem, amely szintén fontos szerepet játszhat a túlélésben. Amikor szembesülsz valamiféle veszéllyel, és félelmet érzel, akkor az úgynevezett harc vagy menekülés automatikusan bekapcsol elménkben.

Izmaink megfeszülnek, pulzusunk és légzésünk felgyorsul, elménk pedig éberebbé válik, és arra készteti testünket, hogy vagy elfussunk a veszély elől, vagy álljunk meg és harcoljunk.

Ez az érzés tehát abban segít, hogy fellépjünk a környezetünkben fenyegető veszélyekkel szemben. Az ilyen típusú érzelmek kifejezései a következők lehetnek:

• Arckifejezések: például a szemek tágulása és az áll hátrahúzása
• Testbeszéd: a fenyegetés elől való elrejtőzés vagy menekülés kísérlete
• Fiziológiai reakciók: például szapora légzés és szívverés

Természetesen nem mindenki éli meg egyformán a félelmet. Néhány ember érzékenyebb lehet a félelemre.

A félelem érzelmi válasz egy közvetlen fenyegetésre. Hasonló reakciót vált ki az irracionális dolgoktól való félelem, amit általában szorongásnak hívunk. A szociális szorongás azt jelenti, hogy a szorongó személy retteg a társadalmi helyzetektől.

Vannak viszont, akik valójában félelmet keltő helyzeteket teremtenek vagy keresnek. Általában ők az extrémsportolók. Számukra a félelem boldogságot vált ki, ami azért érdekes, mert egyik alapvető érzés egy másik alapvető érzésbe torkollik.  

Egy pszichológiai módszer szerint, ha a félelmet okozó dolgot vagy helyzetet ismételjük megszokás alakulhat ki, ami által csökken a szorongás és a félelem.

Ezt expozíciós terápiának hívnak, amelynek során az embereket fokozatosan, kontrolláltan és biztonságosan kiteszik saját félelmeinek. Végül a félelem érzése csökkenni kezd.