Ez meg hogy lehet? A kilencvenes években ragadt egy fiatal srác

Az angol Jack Walters a kilencvenes évek legvégén született, vagyis semmilyen személyes emléke nem lehet arról az évtizedről, mégis szenvedélyesen rajong érte. Már-már betegesen is, a háza ugyanis egy valóságos időkapszula.

A 23 éves srác kazettákat hallgat, és Nokia telefont használ – még szerencse, hogy ezek a termékek időről időre elérhetők a piacon, számítva a hozzá hasonló retrórajongók érdeklődésére. A körülötte élők persze teljesen flúgosnak tartják emiatt.

Jack lényegében az egész házát a kilencvenes éveknek megfelelően rendezte be. Folyamatosan járja a bolhapiacokat, kirakodóvásárokat, hogy újabb és újabb relikviákra bukkanjon a második évezred legvégéről.

Azt sem szégyelli, hogy 20 évvel ezelőtti göncökbe kell bújnia, kedvence a magas derekú Levi’s farmer és a szemkápráztató mintákkal díszített Sweater Shop pulcsi (fotók itt). Eddig nagyjából 5000 fontot (2 millió forintot) költött régi Ikea-bútorokra, videólejátszóra, telefonnal kombinált ébresztőórára és más retró holmikra. Szereti a Spice Girls zenéjét.

Jack egyfajta nosztalgiából vonzódik a kilencvenes évekhez, újjá szeretné teremteni szülei hajdani lakásának kényelmét. A legapróbb részletekre is igyekszik odafigyelni, az éjjeliszekrényen például egy 1997-es Ikea-katalógus fekszik, az ócska laptopján pedig még mindig Windows '95 fut.

„Sohasem tetszettek a modern házbelsők a rengeteg szürkével. Annak egyáltalán nincs otthonos érzete, én viszont éppen azt szerettem volna megteremteni”

– mondta a közép-angliai Bakewellből származó fiatalember. Két éve költözött jelenlegi házába, amely 1995 óta nem sokat változott, éppen emiatt esett rá a választása. Csak párszor kifestettek az előző gazdái, illetve laminált padlót tettek le.

Jack eleinte az eBay-en vadászott kilencvenes évekbeli cuccokra, aztán a családtagjai és barátai is rászoktak arra, hogy efféle dolgokkal ajándékozzák meg. Néhány modern eszköze azért neki is van, hiszen nem létezett minden 20 évvel ezelőtt.

„A legdrágább darab, amit valaha vettem, az az 1980-as évekből származó tévé a nappaliban. 155 fontba került, vagyis nem túl sokba, de egy régi készülékért az emberek többsége őrültségnek tart kiadni ennyit”

– ismerte el a srác. Az édesanyjának már modern tévéje van, de új mosógépet és mosogatógépet is használnak, hiszen néhány ócska masinával nem sokra mennének. De ezeken kívül szinte minden más eredeti régiség.