Munka bárhonnan, bármikor – Digitális nomádok nyomában

A kérdés persze az, hogy ehhez a mérhetetlen fejlődéshez ki, hogyan tudott alkalmazkodni? Az X generáció a felmérések szerint kisebb távolságtartással kezelhette a fent említetteket, azonban az Y és Z generációk már tulajdonképpen ebbe születtek bele, így bármilyen megerőltetés nélkül tudnak alkalmazkodni ehhez a modernizációhoz, és már a munkájukat sem tudják elképzelni a szükséges technikai feltételek nélkül. A jó hír azonban, hogy nem is kell. 

Ahogyan az sem kell, hogy a – többnyire – munkaidőre szánt nyolc órát egy irodában töltsék. A digitalizáció olyan lehetőségeket enged, mint például azt, hogy a világ bármely pontjáról egy laptoppal az ölünkben dolgozhassunk.  

Legyen szó a bora borai tengerpartról vagy akár a párizsi Eiffel Torony melletti kávézóról, mindent egy kattintással meg tudunk oldani bárhonnan, ezzel százszázalékos szabadságot élvezve. Vagy mégsem?  

– Borzasztóan rosszul osztom be a saját időmet, ami miatt sokszor elgondolkozom, hogy vajon melyik a jobb, egy irodában ülni reggel nyolctól négyig, vagy pedig szabad vagyok, de közben emiatt magamnak kell a lehető legjobban ütemezni a feladatokat. Jó a szabadság ilyen fajtája, de azért vannak nehézségei – állítja Rácz Barbi stylist és online szerkesztő, akit két fotózás közt csíptem el Facebook Messengeren.  

Barbi több, mint három éve dolgozik “szabadon”, divatblogot vezet. Emellett olyan színészeknek, modelleknek és zenészeknek a stylistjaként dolgozik, mint Árpa Attila, Gömbi Jarmilla vagy Járai Márk (Halott Pénz). Ez a munka nem is teszi lehetővé, hogy Barbi egyhelyben maradjon egy teljes munkaidőt, így előfordul, hogy két fotózás közt írja meg a divatblogra szánt cikkeket, majd újra egy másik helyszínen folytatja a feladatait, néha ugyanezt külföldön. Persze, ahogy minden munkahelyen, itt is akadnak nem várt „para szituációk”. Hiszen mi van, ha nincsen net?  

– Kubában, a Karib-térségben jártam, és azt hiszem, mindenre fel voltam készülve, csak arra nem, hogy nem lesz internet, legalábbis nem a megszokott formájában. Ott egy kaparós sorsjegyszerű kártyával adnak „wifit”, viszont ezt is csak egy órára, ami nem túl hosszú idő, pláne, ha valakinek az internet az egyik munkaeszköze. Ami még bonyolultabbá teszi a sztorit, hogy ezt is csak akkor tudod kihasználni, ha kevés a felhasználó, nincsen tömeg. Mindeközben küldenem kellett volna Budapestre a cikkeket. Fél nap és egy idegösszeomlás után végül sikerült elintézni, hogy a szállodának egy olyan részébe helyezzenek át, ahol zavartalan a wifi működése, de én azt a fél napot senkinek nem kívánom – meséli Barbi, most már nevetve.  

Ha valaki tehát digitális nomádságra adja a fejét, számolnia kell az ilyen helyzetekkel. Na, de nézzük!  

Tegyük fel, hogy digitális nomádok szeretnénk lenni, felállunk az asztaltól a munkahelyünkön, elönt minket a szabadság édes érzése, van egy laptopunk és tele vagyunk lelkesedéssel. Első kérdés, milyen munkát végezzünk?  

Szerencsére a neten végezhető melók száma végtelen, mindig van mit tenni. Ha elég kreatívok vagyunk, akár saját „bizniszbe” is belekezdhetünk. Ha konyítunk egy kicsit a weboldalkészítéshez, vagy tudunk ebben segítséget kérni valakitől, már néhány nap alatt elindíthatjuk a webshopunkat.  

Itt aztán mindenki a maga ura lehet, de természetesen kell hozzá egy jó termék, egy kis marketing, és ami elengedhetetlen, rengeteg kitartás. Ahogy mondani szokták, minden kezdet nehéz, így ne keseredjünk el, ha nem elsőre jön be az általunk eltervezett jövőkép, ettől függetlenül nem kell elengednünk a szabad munkavégzés lehetőségét.  

Több internetes felület is kínál olyan munkát, amit néhány óra alatt elvégezhetünk, de a nagyobb cégek nem akarnak vele foglalkozni, ezért külsős munkaerőre bízzák.  

– Adatrögzítés, ügyfélszolgálat, virtuális asszisztens (VA), marketing, írás, adóbevallás, programozás, dizájn, fotózás. Bármilyen munkát végezhetsz szabadúszóként (freelancerként), amit lehet számítógépen végezni. Érdemes megnézni az Upwork.com, Freelancer.com vagy Fiverr oldalakat  

– írja Kozma Alexandra blogjában, a digitalisnomad.com-on.  

Ezek a külföldi oldalak valóban remek ötleteket és munkát adnak, de kell valami hozzá. Az angol. Szerencsére Magyarországon egyre többen beszélik az angol nyelvet, ami nélkül nehéz belevágnunk ebbe a szakmába.  

– Egy 2018 júniusi felmérés szerint jelenleg a tízmillió leglátogatottabb weboldal 52.4 százaléka angol nyelven van. Ezeknek a weboldalaknak mindössze a fél százaléka készült magyarul. Az internetfelhasználók 25.3 százaléka beszél angolul. A neten még a spanyol és a kínai is lemaradásban van – írja Alexandra a feltörekvő digitális nomádoknak.  

Első ránézésre is látszik – amit már talán eddig is tudtunk –, hogy az interneten is az angol a vezető nyelv. Nem kell elkeseredni azoknak sem, akik nem olyan magabiztosak a nyelvtudásukban, szerencsére az első munkáknál nem a NASA-nak kell fordítani. Ahogy egyre jobban belejövünk, sokat fejlődik majd az angolunk is.