A magyarok negyede megvezethető egészségügyi kérdésekben
Borítókép: Forrás: spatrendonline.hu
Színes
Az Inspira Research kutatóintézet megvizsgálta a magyarok betegségekkel kapcsolatos infószerzési szokásait. A vizsgálat eredménye, melyet a Kreativ.hu közölt, érdeklődésre tarthat figyelmet, ugyanis kiderülhet belőle, mennyire vagyunk egészségtudatosak, mennyire figyelünk oda rá, hogy hiteles forrásból tájékozódjunk, ha az egészségünkről, szeretteink egészségéről van szó.
A cég 400 olyan magyart kérdezett, akik interneteznek, s ott szereznek valamilyen csatornán keresztül infót. A végeredmény alapján a cég négy nagy csoportot különített el: „óvatos tudatos”, „hiszékeny infozabáló”, „megvezethető reaktív” és „érdektelen”. A csoportjellemzőket a cikk végén gyűjtöttük csokorba.
A megkérdezettek több mint 30 százaléka neten utánanéz, ha új étrendkiegészítőt, gyógynövénytartalmú szert vagy gyógyszert szeretne beszerezni, 15 százalék nem él a lehetőséggel. Ha kiderül, hogy egy bizonyos gyógyszer kell a betegnek, hozzátartozójának, a magyarok közel negyede biztosan utánanéz a készítménynek online, 18 százalék viszont nem. 30-11 az aránya azoknak, akik több cikket is elolvasnak, hogy mire is van szükségük.
Érdekes a megkérdezettek témafogyasztása is az egészség területen belül: a legtöbbször (47 százalék) az egészséges étrendről, a receptekről és az étkezésről olvasnak. Második helyen a sporttal kapcsolatos cikkekre kattintanak (42 százalék), majd betegségekkel, orvoslással kapcsolatos cikkek (38 százalék). A legkevésbé az egészségpolitikai és orvosi véleményeket közreadó anyagokra kíváncsiak az emberek.
És akkor a válaszadók négy fent említett csoportja a beérkezett válaszok alapján: az „óvatos tudatos” (a teljes minta 35 százaléka), a „hiszékeny infozabáló” (20 százalék), a „megvezethető reaktív” (26 százalék) és az „érdektelen” (19 százalék).
Az első, óvatos tudatos csoportban túlsúlyban vannak a nők és/vagy magasabb végzettségűek. Főleg a legfiatalabb korosztály sorolható ide, akik jellemzően megyeszékhelyen vagy a fővárosban, illetve Pest megyében laknak, és az átlagosnál magasabb a jövedelmi szintjük. Szinte kizárólag az egészségügyi portálokban, az orvosban és a patikusban bíznak.
A hiszékeny infozabálók közé a felmérés alapján főleg nők és/vagy alacsonyabb végzettségűek tartoznak, főleg 30 év alattiak és 40-49 évesek tartoznak ide, akik falun vagy városban laknak, és relatíve magas a Kelet-Magyarországon élők aránya. Átlagos vagy az alatti a jövedelmi szintjük. Ők a legveszélyeztetettebb csoport az egészségügyi „fake news” terén, hiszen mindent elhisznek, és bátran nyúlnak a terápiákhoz.
A megvezethető válaszadók közé férfiak és nők vegyesen tartoznak, jellemzően középfokú végzettséggel, 30-39 évesek vagy középkorúak, falun vagy városban laknak (főleg Nyugat-Magyarországon). Rájuk egyáltalán nem jellemző az öngyógyítás.
Az „érdektelenek” közé a férfiak és a középfokú végzettségűek tartoznak főképp, akik 40-49 évesek vagy ennél idősebbek, falun vagy városban laknak (de magas a budapestiek és Pest megyében élők aránya), magas az alacsony jövedelműek aránya. Az egészség témája iránt nem érdeklődnek, bizalmatlanok a cikkekkel kapcsolatban, de még az orvossal és a gyógyszertárossal is. Az egészségügyi tartalmakkal kapcsolatban még úgy is negatív a magatartásuk, hogy szinte egyáltalán nem olvasnak ilyeneket. Rájuk sem jellemző az öngyógyítás.
(Promotions via Kreatív)
A cég 400 olyan magyart kérdezett, akik interneteznek, s ott szereznek valamilyen csatornán keresztül infót. A végeredmény alapján a cég négy nagy csoportot különített el: „óvatos tudatos”, „hiszékeny infozabáló”, „megvezethető reaktív” és „érdektelen”. A csoportjellemzőket a cikk végén gyűjtöttük csokorba.
A megkérdezettek több mint 30 százaléka neten utánanéz, ha új étrendkiegészítőt, gyógynövénytartalmú szert vagy gyógyszert szeretne beszerezni, 15 százalék nem él a lehetőséggel. Ha kiderül, hogy egy bizonyos gyógyszer kell a betegnek, hozzátartozójának, a magyarok közel negyede biztosan utánanéz a készítménynek online, 18 százalék viszont nem. 30-11 az aránya azoknak, akik több cikket is elolvasnak, hogy mire is van szükségük.
A megkérdezettek 17 százaléka nem tudja eldönteni, melyek a reklámcélzatú és a valóban felvilágosító szándékkal írt online cikkek, illetve 20 százalék az internetes tájékozódást követően nem tudja eldönteni, milyen gyógyszert kellene venni, terápiát kellene alkalmazni egy meglévő problémára.Közel 30 százalék feleslegesen soknak tartja az online egészségügyi hirdetéseket, és majdnem 40 százalék hiteltelennek tartja ezeket a reklámokat. A felmérésben résztvevők közül közel dupla annyian gondolják úgy, hogy az egészségügyi felvilágosító cikkek minősége romlott az utóbbi időszakban. Sőt, 39 százalék vélekedett úgy, hogy az online egészségügyi cikkek biztosan nem szakmailag ellenőrzött tartalmak. A megkérdezettek közül ötből egy ember gondolja csak úgy, hogy ha egy közismert ember ajánl vagy oszt meg tematikus cikket, akkor az hiteles.
Érdekes a megkérdezettek témafogyasztása is az egészség területen belül: a legtöbbször (47 százalék) az egészséges étrendről, a receptekről és az étkezésről olvasnak. Második helyen a sporttal kapcsolatos cikkekre kattintanak (42 százalék), majd betegségekkel, orvoslással kapcsolatos cikkek (38 százalék). A legkevésbé az egészségpolitikai és orvosi véleményeket közreadó anyagokra kíváncsiak az emberek.
És akkor a válaszadók négy fent említett csoportja a beérkezett válaszok alapján: az „óvatos tudatos” (a teljes minta 35 százaléka), a „hiszékeny infozabáló” (20 százalék), a „megvezethető reaktív” (26 százalék) és az „érdektelen” (19 százalék).
Az első, óvatos tudatos csoportban túlsúlyban vannak a nők és/vagy magasabb végzettségűek. Főleg a legfiatalabb korosztály sorolható ide, akik jellemzően megyeszékhelyen vagy a fővárosban, illetve Pest megyében laknak, és az átlagosnál magasabb a jövedelmi szintjük. Szinte kizárólag az egészségügyi portálokban, az orvosban és a patikusban bíznak.
A hiszékeny infozabálók közé a felmérés alapján főleg nők és/vagy alacsonyabb végzettségűek tartoznak, főleg 30 év alattiak és 40-49 évesek tartoznak ide, akik falun vagy városban laknak, és relatíve magas a Kelet-Magyarországon élők aránya. Átlagos vagy az alatti a jövedelmi szintjük. Ők a legveszélyeztetettebb csoport az egészségügyi „fake news” terén, hiszen mindent elhisznek, és bátran nyúlnak a terápiákhoz.
A megvezethető válaszadók közé férfiak és nők vegyesen tartoznak, jellemzően középfokú végzettséggel, 30-39 évesek vagy középkorúak, falun vagy városban laknak (főleg Nyugat-Magyarországon). Rájuk egyáltalán nem jellemző az öngyógyítás.
Az „érdektelenek” közé a férfiak és a középfokú végzettségűek tartoznak főképp, akik 40-49 évesek vagy ennél idősebbek, falun vagy városban laknak (de magas a budapestiek és Pest megyében élők aránya), magas az alacsony jövedelműek aránya. Az egészség témája iránt nem érdeklődnek, bizalmatlanok a cikkekkel kapcsolatban, de még az orvossal és a gyógyszertárossal is. Az egészségügyi tartalmakkal kapcsolatban még úgy is negatív a magatartásuk, hogy szinte egyáltalán nem olvasnak ilyeneket. Rájuk sem jellemző az öngyógyítás.
(Promotions via Kreatív)
Színes
Legnépszerűbb
Egy elmegyógyintézetben ragadtak néhány őrült lakóval, egyikük sem juthat ki élve - A Grave Encounters minden idők egyik legijesztőbb filmje
Drasztikus lehűlést hoz a hidegfront, hirtelen bezuhan a hőmérséklet, havazás sem kizárt
Óriási botrány André Rieu budapesti koncertjén, egy nyugdíjas megalázó közjáték után követelte vissza a jegyárat
A pasim kért tőlem egy szívességet: most ügyvédekkel és rendőrökkel töltöm a napjaimat, nincs kiút
Egy apuka túl szépnek találta a kislányát, elvitte DNS-tesztre, hogy ott valami olyan dolog derüljön ki, amire senki nem gondolt
