Amit tudni kell a karácsonyi szentmisékről és szokásokról

A tűzhöz, a vízhez, a zöld ághoz kötődő szokások és a zajcsapás mind a jövő bőségét próbálta elősegíteni karácsonykor. A tűz a karácsonyfa gyertyáiban jelenik meg, a vizet a kútról hozták hajnalban, mert úgy tartották, hogy abban fürdött meg a kis Jézus, zöld ágat azért vittek be a házba, hogy a természetet megújulásra serkentsék, a pásztorok pedig azért csaptak zajt az éjféli mise idején a magyar falvakban – dudáltak, ostort pattogtattak –, hogy a gonosz ne férkőzhessen az emberekhez.

Tátrai Zsuzsanna a Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában beszélt bővebben a kántálásról is. Elmondta, a gyerekek karácsonyi énekekkel mennek házakhoz, ezért kapnak ajándékot, elsősorban ételeket. A betlehemezés eredetileg egyházi szokás volt, a templomokból került ki; a magyar nyelvterület különböző részein más-más betlehemes játékok voltak, a legkülönlegesebbek Erdélyben – tette hozzá.

Ünnepi szentmisék, istentiszteletek

• Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek hétfőn a budapesti Szent István-bazilikában mutatja be az éjféli szentmisét. Kedden 10 óra 30 perckor az esztergomi bazilikában celebrál ünnepi szentmisét, szerda délelőtt pedig hallássérülteknek tart karácsonyi misét a budapesti piarista kápolnában.
• Bogárdi Szabó István, a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke, a Dunamelléki Református Egyházkerület püspöke kedd délelőtt 10 órakor úrvacsorával egybekötött istentiszteleten hirdet igét Budapesten, a Budahegyvidéki Református Templomban.
• Fabiny Tamás, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke karácsony első napján, kedd délelőtt 11 órakor tart úrvacsorás istentiszteletet a Budavári Evangélikus Gyülekezet Bécsi kapu téri templomában.

(Promotions via MTI)