Tíz ok, ami a bűzös lehelet mögött áll

Fontos tárgyalás, egy csók, de akár egy hétköznapi beszélgetés előtt is az emberek jó része mélyet lehel a tenyerébe, nem kellemetlen szagú-e a szája. Rossz tapasztalat esetén ilyenkor jön egy gyors öblítés szájvízzel, egy löket szájspray vagy a rágó.

Természetesen itt is a megelőzés lenne az elsőrendű, ezért is érdekes a CNN online kiadásának cikke, melyben összeszedték a szájbűz tíz leggyakoribb okát. Vannak persze evidenciák is köztük, de egy-két kevésbé ismert magyarázat ugyanúgy. Lássuk!

A lista első helyén a nem megfelelő fogmosás áll. A fogak közé szorult ételmaradékok remek táptalajul szolgálnak a baktériumoknak, melyek hathatós segítségével az embernek rövid időn belül záptojás szagú lesz a szája. Ezért fontos a fluoridos tartalmú fogkrémek használata, legalább kétszer egy nap. Nem elég a fogak alapos megpucolása, a nyelvet is érdemes megmosni a fogkefével, mert ott is rengeteg baktérium meg tud ülni.

Okozója lehet a rossz leheletnek az erős szagú ételek fogyasztása, úgy mint a kávé, a hal, a fokhagyma, a tojás, vagy a fűszerezett kaják. Sok esetben a magasabb kéntartalom áll a bűz mögött. Az amerikai fogászati akadémia állásfoglalása szerint például a fokhagyma, a hagyma és a kávé teljes kiürülése a szervezetből akár három napig is eltarthat, s ezalatt végig tapasztalható kellemetlen szájszag.

Anyukáink már kicsi gyerekkorunk óta tömték a fejünket azzal, hogy ne együnk sok édességet, mert kihullik a fogunk. A nagyi és a nagypapa persze sutyiban inkább a zsebünket tömte – jó tanács helyett válogatott csokikkal, cukorkákkal. A szájban megtalálható baktériumok csak erre vártak, s várnak most is: egy jófajta gumicukornál, karamellszeletnél nincs jobb alap a fokszuvasodásnak, ami természetesen rossz lelehelettel jár. Az orvosok azt javasolják, ha már muszáj édességet enni, az étcsoki pultot célozzuk meg a boltban.

A magamfajta naiv ember számára érdekesen hangzik, hogy

a szénhidrátszegény étrend is vezethet bűzös szájszaghoz. A magasabb proteintartalmú ételek fogyasztása, és a szénhidrát kerülése révén a szervezet a zsírt kezdi el égetni a testben, hogy energiát nyerjen. Így viszont erőteljes ketonképzésbe kezd a test, ami nem túl jó.

A ketonok legegyszerűbb fajtája az aceton, talán hallottak már az acetonos leheletről, az embernek akkor ilyen a szájszaga például, amikor beteg. A szakemberek azt javasolják, hogy szénhidrátdiéta esetén mindenki igyon sok vizet, hogy a ketonok hamar kiürüljenek a szervezetből.

A xerostómia is okozhat rossz szájszagot: a száj kiszáradása legtöbbször alvás közben következik be, különösen veszélyeztetettek a horkolók. A probléma enyhe tünete a büdös lehelet, de akár dadogást, torokfájást is okozhat.

Ritkán kerül elő az okok között, de a különböző gyógyszerek is ludasak lehetnek. A szorongás, a depresszió, a magas vérnyomás elleni szerek, a fájdalomcsillapító is állhat a szájbűz mögött.

Arcüreggyulladás vagy légzőszervi megbetegedés, nátha, allergia esetén az ember többször vesz levegőt a száján át, így elégtelenné válhat a nyálképződés is. Az orvosok azt ajánlják, hogy ilyenkor a nyelv hátsó részét érdemes egy erre a célra kialakított eszközzel alaposan megmosni, s klór-dioxid tartalmú szájvízzel öblögetni.

A dohányzást, dohány rágcsálást szinte felesleg említeni, a cikk mégis megteszi. A nyáltermelés apad, a száj kiszárad, a fogak, az íny roncsolódik. Ráadásul még a saját kellemetlen szájszagunkat sem érezzük feltétlenül, mert a szaglóképességünk egy részét is elveszítjük. Ahogy a CNN írja: erre a problémára egyetlen megoldás létezik, s azt mindenki tudja...

Az alkoholfogyasztásra is nagyjából ugyanez áll. A bor és koktélok nagy mennyiségű cukrot tartalmaznak, arról fent már írtunk, hogyan viselkednek a szánkban található baktériumok, ha cukorutánpótlást kapnak. A kúra ilyenkor a cukormentes rágó használata, mely beindítja az aktív nyáltermelést, illetve a nagy mennyiségű víz fogyasztása, emellett a sűrű fogmosás. Ironikus módon utóbbi a sok öblögetéssel vegyítve a cikk szerint alkoholtermelést indít be a testben... Szóval érdemes fogászt is megkérdezni minderről.

Testünknek a különböző szervi betegségekről küldött egyik első jele a kellemetlen szájszag. A magas vérnyomástól a refluxon át a belsőszervi gondokig bármivel lehet gond, s ha különösebb ok nélkül érezzük, hogy büdösebb a szánk, érdemes orvoshoz fordulni.

(Gaba)