Nemzeti gyásznap: az aradi vértanúk utolsó mondatai

Az aradi vértanúk az a 12 magyar tábornok és egy ezredes volt, akiket az 1848–49-es szabadságharc leverése után, az abban játszott szerepük miatt Aradon kivégeztek. Ugyanezen a napon végezték ki Pesten az első felelős magyar miniszterelnököt, gróf Batthyány­­­­ Lajost.

Batthyányt még 1849. január 8-án tartóztatták le és állították hadbíróság elé, amely végül 1849. augusztus 30-án kötél általi halálra ítélte, de az ítéletet csak október 5-én közölték az érintettel. A gróf a kivégzést megalázónak találta, ezért a felesége, Zichy Antónia által becsempészett tőrrel a kivégzés előtti éjszaka öngyilkosságot kísérelt meg, de életben maradt: a tőrrel nyakon szúrta magát, ezért az akasztás lehetetlenné vált. A helyi parancsnok saját hatáskörben „porra és golyóra” változtatta az ítéletet, ami miatt Haynau idegrohamot kapott. Kivégzésekor a gróf nem engedte, hogy bekössék a szemét, és maga vezényelt tüzet, utolsó szavai három nyelven hangzottak el: „Allez Jäger, éljen a haza!”

Aradon a két részletben hajtották végre a kivégzéseket. Négy ember reggel fél hatkor lőpor és golyó általi halált halt, a többieket kötél általi halálra ítélték, azonban Török Ignác szívrohamot kapott, mielőtt végezhettek volna vele.

Lázár Vilmos főtiszt (ezredes):

Ki tehet arról, hogy ilyen a magyar sorsa? Krisztus keresztje tövében érett apostollá az apostolok lelke, és bitófák tövében kell forradalmárrá érni a magyar lelkeknek.

Dessewffy Arisztid tábornok:

Tegnap hősök kellettek, ma mártírok... Így parancsolja ezt hazám szolgálata.

Kiss Ernő tábornok:

Istenem, az újkor ifjúsága egész ember lesz-e? Árpádok dicső szentjei, virrasszatok a magyar ifjúság felett, hogy Krisztusé legyen a szívük és a hazáé az életük.

Schweidel József tábornok:

A mai világ a sátán világa, ahol a becsületért bitó, az árulásért hatalom jár. Csak egy igazi forradalom, a világ új forradalmi embersége söpörheti el ezt az átkozott, meghasonlott világot.

Lovag Poeltenberg Ernő tábornok:

Minket az ellenség dühös bosszúja juttatott ide.

Török Ignác tábornok:

Nemsokára Isten legmagasabb ítélőszéke elé állok. Életem parányi súly csupán, de tudom, hogy mindig csak Őt szolgáltam.

Lahner György tábornok:

Krisztus keresztje és a bitófa oly rokon! És az isteni áldozat mellett oly törpe az én áldozatom!

Knezić Károly tábornok:

Milyen különös, hogy Haynau bíró is keresztény és én is az vagyok. Csak az ördög keverhette így össze a kártyákat.

Nagysándor József tábornok:

De rettenetes volna most az elmúlásra gondolni, ha semmit sem tettem volna az életemben! Alázatosan borulok Istenem elé, hogy hőssé, igaz emberré, jó katonává tett.

Gróf Leiningen-Westerburg Károly tábornok:

A világ feleszmél majd, ha látja a hóhérok munkáját.

Aulich Lajos tábornok:

Szolgáltam, szolgáltam, mindig csak szolgáltam. És halálommal is szolgálni fogok. Forrón szeretett magyar népem és hazám, tudom, megértik ezt a szolgálatot.

Damjanich János tábornok:

Legyőztük a halált, mert bármikor készek voltunk elviselni azt.

Gróf Vécsey Károly tábornok:

Isten adta a szívet, lelket nekem, amely népem és hazám szolgálatáért lángolt.

1890-ben, egy fonográfon is rögzített beszédében Kossuth Lajos Aradot a magyar Golgotának nevezte. A budapesti Kossuth téren a nemzeti lobogó felvonását a Himnusz, majd félárbócra eresztését a Szózat hangjai kíséretében a 32. Nemzeti Honvéd Díszegység állományába tartozó Honvéd Díszzászlóalj végezte, a ceremónián közreműködött a Nemzeti Lovas Díszegység is. A kegyelet kifejezéseként a nemzeti gyásznapon a lobogó egész nap félárbócon marad.

A magyar kormány 2001-ben nyilvánította a magyar nemzet gyásznapjává október 6-át.

(TK)