Julius Ceasar nem volt épp a nők bálványa

Hollandiában, a leideni Nemzeti Régészeti Múzeum régészei a legújabb kutatások eredményeit és a már régóta ismert régészeti leleteket összevetve készíttették el a római hadvezér legélethűbb arcmását.

Első ránézésre talán nem így képzeltük volna el egy számos háborút megnyert, komoly harci erényekkel rendelkező birodalom vezetőjét. Az elkészült fej-rekonstrukció alapján a római államférfi jóval kevésbé lehetett heroikus megjelenésű, mint azt eddig gondoltuk a korabeli leírások és ábrázolások ismeretében. A kutatások alapján Caesar jórészt kopasz volt már fiatalabb korában is, és fejformája egyértelmű vonásokat mutat a születése során felmerült komplikációból eredően, amitől koponyája felnőtt korában is asszimetrikus maradt.



Ami a hadjáratait illeti, életének nagy részét a frontvonalon töltötte, birodalomszerte külső és belső háborúkat megvívva. Hosszú éveken keresztül Gallia területén harcolt csapataival, és legnagyobb vereségét is Németalföld területén, Gallia északi részén, valahol a mai Maastricht közelében szenvedte el. A holland régész és író, Tom Buijtendorp is ezen a területen végezte legújabb kutatásait, és annak eredményeit megírta a nemrégiben megjelent, Caesar in de Lage Landen című könyvében ('Caesar az Alacsony országokban', azaz a mai Benelux államok területe). A kötetben Caesar arcvonásairól szóló legújabb megállapításait a leideni Múzeum gyűjteményéből származó legrégebbi Caesar portrék összevetéséből alkotta meg. Jórészt ezen részletes kutatások alapján alkották meg a legújabb rekonstrukciót a római diktátorról.

A jellegzetes koponya-rendellenesség lehetővé tette Buijtendorp számára, hogy azonosítsa a Torinóban található úgynevezett Tusculum mellszobrot is, amely jelentősen különbözik a Caesart általában hősként megjelenítő posztumusz mellszobroktól, viszont jól illeszkedik a Caesar korabeli érme portrékhoz.

Buijtendorp kutatásainak publikálását követően, a régész és fizikai antropológus, Maja d'Hollosy-t kérték fel, hogy az új eredmények ismeretében készítse el a lehető leghitelesebb arcképet a római diktátorról. Munkájához két Caesar mellszobrot vett alapul (köztük a Tusculum mellszobrot), valamint a hadvezér arcképével ellátott különféle korabeli pénzérméket. Ugyan a rendelkezésre álló forrásokat nem lehet teljes mértékben megbízhatóan kezelni, a fő cél az volt, hogy Caesart, az ismert tényeknek megfelelően, a lehető legélethűbben ábrázolják, és az eredmény bizony alaposan eltér az eddig megszokottól. Buijtendorp szerint az új Caesar portré emlékeztet minket arra, hogy a hadvezért ábrázoló korabeli képek és szobrok nem valósághűek. És bár az új verzió sem jelent még abszolút igazságot, ez a megjelenés már sokkal hitelesebb képet nyújt valódi kinézetéről.

A kutatásokat természetesen tovább folytatják, és igyekeznek minél többet megtudni Caesar igazi életéről, szokásairól, és a modern technika segítségével a lehető legvalószerűbb képet megalkotni a híres hadvezérről.

Az új Caesar portré jelenleg a leideni Nemzeti múzeumban tekinthető meg az érdeklődők számára.

(Horváth Gábor)