Miért hagyja el a Forma-1-et a Honda?

A japán gyárnak többször, többféle korszaka is volt már az F1-ben. Két alkalommal voltak már jelen gyári csapattal, először 1964 és 1968, majd később a BAR csapatot átvéve 2006 és 2008 között. Utóbbi időszaknak az első esztendeje még egész jól alakult, de utána jött két szenvedős év, amiben egyetlen dobogó jött össze Rubens Barrichello révén – igaz az is csak az esős silverstone-i versenynek köszönhetően. 

Bár a csapat akkori vezére Ross Brawn irányítása alatt nekik sikerült a legjobban felkészülni az új aero-szabályokra, végül ezt a Honda már nem várta meg, így Jenson Button a Brawn GP-vel lett bajnok, a csapatot pedig a Mercedes vette meg, mint kiderült igen jó lóra téve ezzel.

Motorbeszállítóként már más a helyzet: 1983-ban visszatértek a vérkeringésbe, 1992-ig pedig öt csapatnak szállítottak erőforrásokat – sikeresen. Először a Williams, majd a McLaren révén 1987 és 1991 között mindig az ő motorjaikkal lett világbajnok Nelson Piquet, Alain Prost vagy Ayrton Senna.

Pont utóbbiak miatt hangzott jól a McLaren-Honda házasság 2015-től kezdve, azonban egy óriási kudarc lett az a küldetés, míg a Red Bull és a Toro Rosso (jelenleg Alpha Tauri) el nem kezdte használni az erőforrásaikat. Ez a kapcsolat már győzelmeket hozott mindkét csapat számára, miután nem olyan rég Pierre Gasly is nyerni tudott az energiaitalosok kisebbik csapatával, ám a Honda 2021 végén mégis távozik.

A hivatalos álláspont szerint a Honda a jövő technológiáira, a karbonsemlegesség megvalósítására és olyan területekre akar összpontosítani, mint mondjuk az üzemanyagcellás járművek.

Mindez persze rendben is volna, de eközben az IndyCar sorozattal meghosszabbították az együttműködésüket, nagyjából ugyanezen okokból. A kettő úgy tűnhet, hogy üti egymást, de nem szabad elfelejteni, hogy az amerikai versenysorozat 2023-tól átáll a 2,4 literes hibrid V6 biturbó erőforrásokra, tehát ők is elindulnak az elektromos irányba.

Ugyanilyen okokból persze nyithatnának a tisztán elektromos Formula E felé is, de mégsem teszik. A döntés háttere igazából elég egyszerű:

az IndyCarban már régóta szerepet vállaltak, a kinetikus energia visszanyelő rendszer (KERS) ott is megjelenik, ami marketing szempontból nekik nagyon jól jön. Ami pedig még fontosabb, az pedig a dolgok anyagi része. A Formula 1-es projektre elköltöttek majdnem 1 milliárd dollárnak (nagyjából 300 milliárd forint) megfelelő összeget, de a jelenlegi erőviszonyok között még mindig időbe fog telni mire valaki a Mercedes elé kerül.

Ekkora összeg hallatán, akár az Indy-ből is ki lehetne szállni, de azokat a dollármilliókat a gyártó amerikai részlege saját zsebből fizeti, ellentétben az F1-es projekttel, ami a japánokhoz tartozott, így tehát az új stratégiájuk révén a kellemest a hasznossal kötötték össze.

Ráadásul Amerikában csak egy motorbeszállító lesz az ellenfelük: (ahogy eddig is) a Chervolet.

Mindenesetre a Red Bullt sem hagyják teljesen magára, hiszen elvileg 2022-re még fejlesztenek számukra Honda-motort és a kezüket is fogják egészen a szezon végéig.