Ilyen mutatókkal hogy lehet kiesni a magyar bajnokságból?

A tavaszi szereplésünk sajnos minősíthetetlenül sikerült. NB I-es tagságunkat legkevésbé sem a pályán veszítettük el, ebbe egyéb körülmények is belejátszottak, de ezzel együtt is azt kell mondanom, hogy az érdemeink szerinti helyen zártunk

- így értékelte az MTK kiesését az NB I-ből Lucsánszky Tamás vezetőedző. Miután a klubnál egyelőre senki sem nyilatkozott azzal kapcsolatban, hogy mi nem stimmelt a pályán, abból indulunk ki, ami a gyepen zajlott. Lássuk.

Az MTK nyolc győzelemmel, három döntetlennel és hét vereséggel, a hatodik helyen zárta az őszi szezont. Három pontra volt a harmadik helytől ekkor a csapat. Utolsó hat őszi mérkőzésükből négyet elbuktak a kék-fehérek, két győzelem mellett, tehát már ekkor látszott, hogy valami nagyon nincs rendben az öltözőben.

Lucsánszky Tamást március 11-én nevezték ki vezetőedzőnek Feczkó Tamás helyére, amikor az MTK 1-1 győzelem és döntetlen mellett négy vereségnél tartott tavasszal. A tréner azonban nemhogy javítani tudott volna, olyan pályára állt a csapattal, melynek a vége a biztos kiesés volt. Kilenc mérkőzésen nyolcszor kaptak ki a fővárosiak.

A házi góllövőlistán az első két helyezett Torghelle Sándor (37) és Kanta József (35) ketten együtt 72 évesek, de ez igazából a legkisebb probléma. 

A tavaszt két győzelem és egy döntetlen mellett 12 vereséggel zárta az MTK, így kiesett az élvonalból.

Na, de milyen mutatókkal? Merthogy a tragikus eredménysor mögött olyan teljesítmények sorakoznak, mellyel – bizonyos játékosok, képességek cseréje/kidomborítása mellett – az első hatban lett volna a helye ennek a csapatnak. A kiemelkedő mutatókat Kele János futball blogger még az utolsó forduló előtt gyűjtötte csokorba.

A legtöbb kiugratást jegyző, legalább 10 meccsen játszó labdarúgók listáján Kanta József végzett az élen meccsenkénti 3,39-es átlaggal, míg Bognár István a harmadik 2,71-gyel. Az MTK jegyezte a harmadik legtöbb kapuralövést a bajnokságban (424), a Fradi és a Vidi mögött az MTK ugyancsak a harmadik a tizenhatoson belüli labdaérintések számában is.

A passzpontosságban a negyedik helyen végzett a klub, a legtöbb, legalább 10 méteres előrehaladást biztosító passzokban is harmadikok a fővárosiak. A várható gólok számában (Expected goal raio, xG) újfent csak a Vidi és a Fradi előzte meg Lucsányszky csapatát, ami tökéletesen mutatja, hogy a helyzetek kialakításával nem volt probléma. A hatodik legtöbb gólt (42) az MTK rúgta az idei kiírásban, igaz, tavasszal csak tizenötöt tizenöt meccsen.

A védekezés pedig...Míg ősszel huszonöt, tavasszal 34 gólt szedett be a csapat, ez 2,06-os átlag. Tavasszal négyszer kaptak három és kétszer négy gólt, és a 28-31. forduló között egymás után négyszer kaptak ki 1-0-ra. Harminchárom mérkőzésen bekapott 56 góljuknál csak a Diósgyőr kapott többet (57). 

A Lucsánszky által említett, pályán kívüli problémákról jó lenne minél hamarabb valóságos híreket hallani, mert a magyar szurkoló olyan, hogy a legkisebb harasztzörgésre is bundát kiált – több évtizedes rossz tapasztalattal a tarsolyában. Persze az MTK-n már ez sem fog segíteni, 2017 után újra a másodosztályban kezdi a szezont a csapat.