A Miskolci Egyetemé a legszebb campus az országban
Olvass tovább...
Guzi Blanka hét-nyolc éven át kézilabdázott, majd egyszer csak sportágat váltott, és szinte pillanatok alatt berobbant Európa legjobb fiataljai közé. Egy olyan városban, Miskolcon, amelynek öttusaéletéről azt sem tudtuk, hogy létezik.
Miskolcról sokminden eszünkbe juthat, akárcsak a miskolci sportról, de az öttusa éppenséggel nem tartozik ezek közé. Vagy legalábbis nem tartozott, mert egy fiatal klubnak és egy fiatal hölgynek köszönhetően nemhogy felkerült az ősi magyar sikersportág térképére a város, hanem
most már váratlan sikerek sorozatáról beszélhetünk az esetében.
Amelyek így persze már nem is annyira váratlanok. Az igazi különlegesség viszont az, hogy Guzi Blanka, a május 15-én 20. születésnapját ünneplő hölgy hogyan vált pillanatok alatt ismertté a sportágban. Tavaly ugyanis, két évvel azután, hogy elkezdett öttuásázni,
első komolyabb nemzetközi versenyén a kontinens második legjobbja lett a junior Európa-bajnokságon.
Olvass tovább...
Gyorsan a felnőtt világbajnokságra is beválogatták, míg idén, a május elején tartott székesfehérvári világkupán már a felnőttek között is összejött egy érem. Kardos Bencével vegyes váltóban úgy nyertek nagy meglepetésre ezüstérmet, hogy
a 11. helyről kellett feltornázniuk magukat a másodikra.
Guzi Blankának – aki korábban az öttusa egyetlen ágát sem űzte, ami teljesen egyedi – nem véletlenül a kedvenc száma az utolsó.
Guzi Blanka (balról a második) az első nagyobb nemzetközi versenyén, a 2018-as junior Eb-n egyéni ezüstöt és csapataranyat nyert (Facebook) |
„A klubunk nagyon fiatal, 2010-ben alakult, én vagyok a legidősebb öttusázója, tizenöt versenyző között – mondta egy korábbi interjúban az utanpotlassport.hu oldalon e sorok írójának a miskolci Swimming Pentathlon Club és a Herman Ottó Gimnázium tagjaként a közeli Kistokajról származó hölgy.
– Hét-nyolc éven át kézilabdáztam, 2015-ben kezdtem el az öttusa edzéseit.
Egyéni sportágat kerestem, olyat, amibe ha beleteszek valamit, remélhetőleg ki is jön belőle valami, és változatos. A lovaglás nagyon vonzott, bár most már nem ez a kedvenc számom. Hamar ráéreztem, és élvezem, főleg, ha jó lovat kapok. Volt időszak, amikor egy kicsit tartottam tőle, de
már egyre jobban várom a lovasedzéseket.
Olvass tovább...
Az úszás és a vívás volt a legnehezebb, a medencében fejlődgetek, a párbajtőrrel még küszködöm. A futással nem volt sok problémám, a kedvenc versenyszámom pedig a kombinált lett, ebben vagyok a legeredményesebb. Nagyon tetszik, ahogy ekkora tétnél a lőállásban ki tudom zárni a környezetemet, és mindig csak magamra tudok figyelni.”