Pep Guardiola csapata büntetőkkel győzött. De ezen kívül is bőven akadtak érdekességek a fináléban – elég csak Maurizio Sarri és Kepa konfliktusát megemlíteni.
Túlzás lenne azt állítani, hogy a Chelsea–Manchester City angol Ligakupadöntő rendes játékideje elképesztően izgalmas volt. Ennek oka azonban pofon egyszerű: Maurizio Sarri, a londoni együttes szakvezetője, tanult a két csapat 6-0-s találkájából, s nem akart többet, mint, ami feltétlenül szükséges ahhoz, hogy kontroll alatt tartsa Guardiola csapatát.
A Chelse klasszikus center nélkül, azonban egy gyors három fős támadósorral kezdett (Willian, Pedro, Hazard), amely egyrészt biztosította a széleken történő sebességkülönbség minimalizásálát, továbbá ellentámadásokra is lehetőséget adott. Majd, ahogy egyre kevesebb nyomás maradt a Chelsea játékosain, főleg Kantén és Jorghinhón, úgy tudott hatékonyabban hátulról építkezni Sarri együttese. A 90 perc alatt összesen egy nagy lehetőség adódott a kapuk előtt, amit a Chelsea játékosa, Kanté kihagyott.
A hosszabbításban még lüktetőbbé vált a játék köszönhetően Loftus Cheek és Hodson Odoi pályára lépésének, egyúttal a nyíltabb futballnak. A hosszabbítás második felében állt legközelebb a City, hogy még a tizenegyesek előtt a maga javára fordítsa a találkozót. Ám Kepa és a Chelsea-védelem valahogy tisztázott egy kapu előtti kavarodás alkalmával.
Még mielőtt a büntetőkre rátérnénk, érdemes szót ejteni egy nem mindennapi jelenetről: történt, hogy a londoniak kapusa, Kepa már másodszorra kapott ápolást, így Sarri mester cserére határozta el magát, igen ám, de a spanyol hálőór minden mozdulatával jelezte, hogy ő nem akar lemenni. Tanakodás, Sarri mester örjöngése és egy rövidebb jelentsor után végül maradt minden a régiben, s jöhetett a tizenegyesárbaj.
Jorginho és David Luiz hibázott, a City pedig ezt kihasználta és Sterling büntetőjével elhódította az angol Ligakupát.