500 éves csillagászati eszköz és reneszánsz kódex a „Mátyás-kiállításon”
Borítókép: Forrás: MTI/Bruzák Noémi
Sport & Szabadidő
Csillagok, csillagképek – Tudomány Mátyás király udvarában címmel Hunyadi Mátyás trónra lépésének 560. évfordulója alkalmából nyílt kiállítás csütörtökön a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Könyvtár és Információs Központ szervezésében Budapesten.
Mátyás korának egyik legintelligensebb, legműveltebb uralkodója volt, számos kortársa dicsőítette tudását, érdeklődését a tudomány és a művészetek iránt, mégis okoz némi meglepetést – még annak is, aki ismeri ezt a korszakot –, hogy ilyen mélységű volt kapcsolata a tudománnyal és a tudással - mondta Lovász László, az MTA elnöke köszöntőjében.
Német, itáliai csillagászok, orvosok, teológusok, történetírók és művészek adták egymásnak a kilincset Mátyás udvarában. A magyar királyság felkerült a világ műveltségi térképére – idézte fel Lovász László.
Hozzátette: a kiállítás révén megismerhetünk egy eleven, a világra nyitott, annak megismerése érdekében erőfeszítéseket tevő magyarokból és külföldiekből álló társaságot: Mátyás királyt és környezetét. Mátyás udvarának legjelentősebb tudósai közül kiemelte Johannes Regiomontanust, a kor legnagyobbnak tartott matematikusát és csillagászát.
Monok István, az MTA KIK főigazgatója köszöntőjében hangsúlyozta: Mátyás király életműve mindig aktuális marad. Idejében Magyarország Európa egyik nagyhatalmának számított, uralkodása alatt tudatosan készült arra, miként viszonyuljon a tudományhoz. Tudománypolitikája szerint intézményeket kell alkotni, és azokat hagyni kell dolgozni, működni a saját intézményi logikájuk mentén. Az uralkodók közül kiemelkedett műveltségével és tudomány iránti szeretetével, különösen a historiográfia és a csillagászat iránti érdeklődésével.
Kitért arra, hogy a tárlaton látható Carbo-corvina, amely a MTA KIK egyetlen teljes reneszánsz kódexe, egyike a híres Bibliotheca Corviniana máig fennmaradt 216 kötetének. A kódex lapjain Ernuszt Zsigmond pécsi püspök és a szerző, Ludovicus Carbo latinul író olasz humanista párbeszéde olvasható. A szerző tanulótársa volt Janus Pannoniusnak, a latinul verselő magyar költőnek.
A Mátyás király dicső tetteiről írott mű a legkorábbi corvinák közé tartozik, 1473 és 1475 között másolták Itáliában.
Az MTA Könyvtár és Információs Központ által rendezett tárlatot Ekler Péter, a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára főlevéltárosa beszélt arról, hogy az MTA Könyvtár és Információs Központ Kézirattára számos Mátyás korabeli művet őriz. A kiállítás anyagában a közönség láthatja a Carbo-corvinát, kódexeket, valamint ősnyomtatványokat, amelyek ízelítőt adnak a kor tudományos kiadványaiból. Az MTA kincseit más intézményektől kapott műtárgyakkal is kiegészítik, köztük egy Krakkóból érkezett, Mátyás idejében készített csillagászati eszközzel, egy torquetummal.
A tárlat hét részből áll: Tudományok és tudósok Mátyás király udvarában, A Carbo-corvina, Asztrológia, csillagászat, matematika a 15. században, Johannes Regiomontanus, Johannes Regiomontanus Efemeriszei és kalendáriumai és Csillagászati eszközök Mátyás idejében.
A kiállítás 2019. február 28-ig ingyenesen látogatható az MTA Könyvtár és Információs Központ székházában.
(GB via MTI)
Mátyás korának egyik legintelligensebb, legműveltebb uralkodója volt, számos kortársa dicsőítette tudását, érdeklődését a tudomány és a művészetek iránt, mégis okoz némi meglepetést – még annak is, aki ismeri ezt a korszakot –, hogy ilyen mélységű volt kapcsolata a tudománnyal és a tudással - mondta Lovász László, az MTA elnöke köszöntőjében.
Német, itáliai csillagászok, orvosok, teológusok, történetírók és művészek adták egymásnak a kilincset Mátyás udvarában. A magyar királyság felkerült a világ műveltségi térképére – idézte fel Lovász László.
Hozzátette: a kiállítás révén megismerhetünk egy eleven, a világra nyitott, annak megismerése érdekében erőfeszítéseket tevő magyarokból és külföldiekből álló társaságot: Mátyás királyt és környezetét. Mátyás udvarának legjelentősebb tudósai közül kiemelte Johannes Regiomontanust, a kor legnagyobbnak tartott matematikusát és csillagászát.
Monok István, az MTA KIK főigazgatója köszöntőjében hangsúlyozta: Mátyás király életműve mindig aktuális marad. Idejében Magyarország Európa egyik nagyhatalmának számított, uralkodása alatt tudatosan készült arra, miként viszonyuljon a tudományhoz. Tudománypolitikája szerint intézményeket kell alkotni, és azokat hagyni kell dolgozni, működni a saját intézményi logikájuk mentén. Az uralkodók közül kiemelkedett műveltségével és tudomány iránti szeretetével, különösen a historiográfia és a csillagászat iránti érdeklődésével.
Kitért arra, hogy a tárlaton látható Carbo-corvina, amely a MTA KIK egyetlen teljes reneszánsz kódexe, egyike a híres Bibliotheca Corviniana máig fennmaradt 216 kötetének. A kódex lapjain Ernuszt Zsigmond pécsi püspök és a szerző, Ludovicus Carbo latinul író olasz humanista párbeszéde olvasható. A szerző tanulótársa volt Janus Pannoniusnak, a latinul verselő magyar költőnek.
A Mátyás király dicső tetteiről írott mű a legkorábbi corvinák közé tartozik, 1473 és 1475 között másolták Itáliában.
Az MTA Könyvtár és Információs Központ által rendezett tárlatot Ekler Péter, a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára főlevéltárosa beszélt arról, hogy az MTA Könyvtár és Információs Központ Kézirattára számos Mátyás korabeli művet őriz. A kiállítás anyagában a közönség láthatja a Carbo-corvinát, kódexeket, valamint ősnyomtatványokat, amelyek ízelítőt adnak a kor tudományos kiadványaiból. Az MTA kincseit más intézményektől kapott műtárgyakkal is kiegészítik, köztük egy Krakkóból érkezett, Mátyás idejében készített csillagászati eszközzel, egy torquetummal.
A tárlat hét részből áll: Tudományok és tudósok Mátyás király udvarában, A Carbo-corvina, Asztrológia, csillagászat, matematika a 15. században, Johannes Regiomontanus, Johannes Regiomontanus Efemeriszei és kalendáriumai és Csillagászati eszközök Mátyás idejében.
A kiállítás 2019. február 28-ig ingyenesen látogatható az MTA Könyvtár és Információs Központ székházában.
(GB via MTI)
Sport & Szabadidő
Legnépszerűbb
Miután leszállt a repülőgép, a pilóta kilépett a fülkéjéből, majd egy utashoz lépett, az egész repülőgép előtt megszégyenítette
Kőbevésett magyar ősírást találtak Amerikában, egy viking írta, egyetlen mondat áll rajta
Óriási botrány André Rieu budapesti koncertjén, egy nyugdíjas megalázó közjáték után követelte vissza a jegyárat
A pasim kért tőlem egy szívességet: most ügyvédekkel és rendőrökkel töltöm a napjaimat, nincs kiút
Katonaság zárta le az egyiptomi piramist, rendkívüli amit találtak a mélyben, ehhez foghatót még nem fedeztek fel
