Egyre többet isznak a magyar nők, és egyre kevésbé szégyellik

Régóta tudjuk, hogy a magyarok európai listavezetők alkoholfogasztásban, a WHO 2002 és 2014 közötti kutatásából pedig az is kiderül, hogy 15 éves korig a kontinensen a magyar fiúk rúgnak be a legtöbbször, a magyar lányok pedig „bronzérmesek”.

A honi szeszfogyasztási szokásokról most egy egyetemi felmérés látott napvilágot, mégpedig a Száraz november Facebook-esemény, illetve zárt Facebook-csoportban nyert adatok alapján. Nevéből fakadóan a Száraz november alkoholstopra hív fel, az eseménynek több mint egymillió elérése volt a közösségi oldalon 2016-ban és 2017-ben. Két éve szervezték meg először.

Tavaly a Semmelweis Egyetem kutatócsoportja kérdőíves, az ELTE kutatócsoportja online naplózásos kutatást végzett több mint hatszáz résztvevővel, a felmérést a Kék Pont Alapítvány is támogatta. A válaszadók közel fele volt nő, átlagéletkoruk 34 év. 76 százalékuk teljesítette a kihívást, tehát egy csepp alkoholt sem ivott a hónap során. Ami viszont az online naplókból visszaköszön, roppant kiábrándító.

Persze lehet, hogy csak nekem, mert magamra és haveri, baráti társaságaim visszajelzéseire, elszólásaira ismerek rá belőlük. Fontos, hogy a naplókban ezúttal csak női bejegyzésekre összpontosítottunk, mert a cikk második felében az ő alkoholfogyasztási szokásaik nemzetközi változásaira fókuszáltunk jobban. 

Hokimeccshez sör dukál

Az egyik résztvevőre egy kisebb ünneplés során például ráerőszakolták, hogy igyon, úgy hogy tudták, épp egy olyan kihívást próbál teljesíteni, melynek lényege az alkoholtilalom. Végül úgy úszta meg, hogy sunyiban áttöltötte az italát barátja poharába.

Egy másik nemivó jégkorongmeccsre ment barátjával, „amihez mindig hozzátartozik a sörivás”. Viszont, amikor közölte kedvesével, hogy ő aznap nem fog inni, az szinte már dühös lett.

Egy hölgy emlékezett, hogy tavaly micsoda balhé támadt belőle, amikor egy barátnője születésnapján nem ivott, így az újabb skandallum elkerülése végett „lecsúszott egy rumoskóla”. Vagyis neki nem sikerült megállni.

A női résztevők arról számoltak be, hogy női társaságban sokan szívesen beszélgettek a Száraz november jelentette kihívásról, és amikor jelezték, hogy nem akarnak inni, a környezetük általában kevésbé volt elutasító, inkább megértést, támogatást tapasztaltak.

A nők esetében a vásárlás-torna-evés-főzés aranynégyszög jelent meg helyettesítő tevékenységként, míg a férfiaknál más bódítószer, például füves cigi használata.

Kijózanító sorokat írt egy olyan résztvevő, aki úgy látja, a nem terhes nők egy részénél a pia kifejezetten kohéziós erő, s meglehetősen frusztrálónak tartja nemivás esetén a visszatérő kérdést: miszerint „jön a baba”?

A nemivás a terhesek privilégiuma lett. És mi, akik még nem vagyunk terhesek, valahogy az alkoholban találkoztunk. A »még megtehetem« örömében... De elegem van az ilyen sarkításokból, hogy ha valaki nem iszik, akkor egyből megkérdezik, hogy »te is babát vársz?«

Érzelmi fájdalom kontra társadalmi nyomás

Az ELTE és a SOTE felmérése azért is fontos, mert a nemzetközi kutatások alapján a nők egyre több alkoholt isznak világszerte. Míg ők az érzelmi fájdalom leküzdése, addig a férfiak inkább a társadalmi nyomás miatt nyúlnak a pohár után. A nők alkoholizálását övező szégyenérzet, a megbélyegzés azonban egyre csökken, a facebookos alkoholposztok, vagyis a részegséget pozitívan beállító Facebook- és Instagram-fotók száma egyre nő. Ez azt jelenti, hogy a nők egyre inkább nyíltan vállalják, hogy az alkoholfogyasztás a társadalmi élet szerves és fontos része. Számukra viszont az italozásnak sokkal súlyosabb egészségkárosító hatása is lehet, mint a férfiakra nézve.

A női szervezet ugyanis jóval érzékenyebben reagál az alkoholbevitelre, mint a férfi. Gyakrabban alakulhat ki náluk májbetegség (például a máj emésztő és méregtelenítő képességének romlása, a májcirrózis), nagyobb valószínűséggel károsodhat az agyuk, alakulhat ki csontritkulás, meddőség, magas vérnyomás vagy szívbetegség.

A kutatások azt találták, hogy a nagyívó nők között sokkal nagyobb azok száma, akik szexuális erőszak áldozatává váltak gyermekként. 2014-ben a nagyivók aránya a magyar lakosok körében 5,5 százalék volt. Az alkoholfogyasztási szokások skáláján nagy az eltérés nemenként: nők esetében 1,5, a férfiak esetében pedig 10,1 százalék a (nagyivó)mutató. 



A Global Drug Survey 2018 adatai szerint az alkoholfüggőségben szenvedők legnagyobb része 25 év alatti vagy 65 év feletti.

Érdekes adat, hogy a hazai alkoholfüggőknek mindössze 3,3 százaléka kér segítséget, ami vagy az intézményrendszer rossz működésének vagy a lehetséges terápiák gyenge kommunkációjával magyarázható.

A végére még egy érdekesség. Angliában így fest az italegység mérték, és az italozás kockázati szintjei:


Vagyis nem árt vigyázni: ha az ember kétnaponta megiszik két üveg sört vagy két deci fehér bort, az a fenti mértéktábla alapján már kockázatos ivásnak számít...

(Gaba)