Szörnyű kínszenvedés után esett ki a 2010-es világbajnok
Borítókép: Forrás: fifa.com
Promotions
Sport & Szabadidő
Promotions
hirdetés
Az orosz-spanyol összecsapás előtt igazából nem voltak kérdések az erőviszonyokat illetően. Hierro tanítványai 23 meccs óta őrizték veretlenségüket, és bár a Marokkó elleni csoportbeli iksz kissé kínos, viszonylag simán továbbjutottak a legjobb tizenhat csapat közé. A spanyolok védelme lyukas volt, a vébén eddig ők kapták a legtöbb gólt – ötöt – holtversenyben az argentinokkal. Az oroszok a szaúdiak és egyiptomiak elleni rettentő sima győzelmek után ugyanilyen egyszerűséggel kaptak ki Uruguaytól: az első komolyabb szembejövő csapat úgy móresre tanította őket, hogy érdemes volt átgondolniuk a továbbiakat.
Sztanyiszlav Csercseszov szövetségi kapitány a torna előtt a négy és az ötvédős rendszert is kipróbálta, törhette a fejét, hogy a nyolcaddöntőben a Diego Costával támadó spanyol armadával szemben mit válasszon. Végül az 5-3-2-es bunker mellett tette le a voksát, mégis hátrányba került csapata. Olyan nincs, hogy egy csapat nem lő kapura, ennek ellenére megszerzi a vezetést, vagy mégis? A 12. percben egy balról érkező szabadrúgásra Sergio Ramos érkezett a hosszún, de Ignasevics a szó szoros értelmében lebirkózta. Ahogy lehuppantak a gyepre, az orosz védő vádliját találta el a labda, és onnan a felső sarokba csapódott. A bekk nem is a labdát nézte, ha nem kerül a hálóba a játékszer, biztosan tizenegyest ad Bjorn Kuipers holland játékvezető.
Az orosz 1966 óta az első válogatott, mely egynél több öngólt vétett egy világbajnokságon. Akkor a bolgárok birtokolták ezt a dicstelen címet. Egy másik érdekes statisztika: a spanyoloknak ez volt egyhuzamban a 23. meccsük, amikor gólt szereztek, ez nemzeti rekord.
A vezetése tudatában elkezdte a tiki-takát Spanyolország, de úgy, hogy a félidő végéig egyetlen kapura lövésig sem jutott. Ebben a statisztikai mutatóban az oroszok sem jeleskedtek, de apránként kijöttek a szorításból, s elmerészkedtek az ellenfél tizenhatosáig. Az unalmasabb perceket a moszkvai Luzsnyiki Stadionba préselődött szurkolósereg hullámzással vészelte át.
Leginkább a cserecsatárból első számú támadóvá előlépett óriást, Dzjubát keresték csapattársai, s egy beívelés a félidő vége előtt pár perccel meg is találta. Bólintását Piqué hárította magasra emelt kézzel, vitathatatlan volt a tizenegyes, a spanyolok természetesen megpróbálták elvitatni. A vb első orosz büntetőjét – a tornán ez már a huszadik volt – Dzjuba értékesítette, meg is volt az első orosz kapuralövés…Dzjubának ez volt a harmadik találata a világbajnokságon, plusz egy gólpasszt is jegyez, nem is rossz ez egy cserecsatártól.
A spanyolok századik vb-góljukra hajtottak, a franciák, olaszok, brazilok, németek, argentinok után ők lettek volna a hatodik csapat, aki ezt eléri. Ennek érdekében próbálták felpörgetni a tempót. Jött Carvajal és Iniesta, odaát Dzjuba kifulladt, Szmolov érkezett a padról.
De Gea és Akinfejev nyugodtan elmehettek volna a sarki közértbe egy sörért, még egy tippmixet is kitölthettek volna a lottózóban, ugyanis volt, hogy negyed órán keresztül nem volt semmi dolguk. A spanyolok felálltak az orosz tizenhatos köré, s körbeadogatták a tizenegy ember alkotta falat. A fehér mezesek talán akkor sem lépték volna át a félpályát, ha De Gea kiáll a kapuból. Kicsit olyan lehetett ez a meccs, mint amikor a törökök ostromágyú nélkül ostromolták Kőszeg várát: a 80 ezres sereg könnyű tábori ágyukkal tüzelt a pár száz fős véderőre, de nem ért célt, így Bécs ostroma sem járt sikerrel utóbb. Jurisics Miklós szerepét ezúttal Sztanyiszlav Csercseszov játszotta, várvédői hősiesen óvták a bástyákat.
Persze rendkívül nehéz lehet egy ilyen stílusú csapat ellen futballozni, de a déliektől azért hiányzott egy-egy kreatív megmozdulás, teljesen meddő volt a fölényük. A labdabirtoklási arány átlagosan 75-25 volt a javukra. Iniesta kapáslövése úgy kellett a nézőknek, mint egy csepp víz a sivatagban, a sarokra tartó lövést Akinfejev gond nélkül kitenyerelte.
Nem is lehetett kérdés, hogy hosszabbításba torkollik az összecsapás. Az oroszok 1970-ben a belgák, 1986-ban Uruguay ellen veszítettek a hosszabbítás során, a spanyoloknak legutóbb a 2010-es vb-döntőben kellett 90 percnél többet játszaniuk.
Az oroszok saját maguk fojtották meg önnön kontráikat a pontatlan passzokkal, de annyira behúzódtak a kapujuk elé, hogy igazából klasszis csatár és középpályás híján pillanatokra sem volt esélyük megtartani a labdát. A modern futball árnyoldalát láthattuk ezen a mérkőzésen, amikor a képzetlenebb, esélytelenebb csapat bunkerfocijával tönkreteszi a rivális játékát. Mondjuk a spanyolok némiképp ötlettelen játékára most könnyű volt ellenszert találni.
A 109. percben a csereként beállt valenciai Rodrigo Moreno szép csellel húzott el a jobb oldalon, de kiszorított helyzetből nem tudott betalálni, Akinfejev magabiztosan védte a közeli lövést. Az utolsó pillanatokban egy tizenegyest kértek számon a spanyolok a játékvezetőn, miután szerintük Ramost és Piquét is visszarántották, de Kuipers nem adta meg, igaza volt. A szakadó eső megnehezítette a játékosok dolgát, s a büntetők még csak most jöttek, nem éppen ideális körülmények közepette.
Tizenegyesek: – Iniesta higgadtan a jobb alsóba passzolt, Szmolov a bal oldalt választotta, jól tette. – Piqué nagy erővel, a kapufa segítségével lőtt a kapu bal oldalába, Ignasevics elküldte De Geát balra, és jobbra célzott, tökéletesen. – Koke gyengén, szinte középre lőtt, Akinfejev kitolta, Golovin lökete De Gea hasa alatt becsúszott – mázli. – Ramos egyenlített, Akinfejev elrepült, Cserisev középre bombázott. – Iago Aspas lövését Akinfejev lábbal hárította, Oroszország a negyeddöntőbe jutott, a 2010-es vb-győztes spanyolok kiestek.
Ide kattintva találja a torna teljes menetrendjét, valamint a mérkőzések eredményeit!