Tévhitek a fogadási csalásokról

Elképzelhető, hogy klubmeccseket olykor-olykor elcsalnak, de válogatott mérkőzéseket aligha. A balkáni bundamaffia már idézett közvetítője, a vajdasági „Karesz” szerint bundameccs volt a 2002 májusában Pécsett játszott Magyarország–Horvátország (0-2) előkészületi mérkőzés is. „Felhívtam az egyik játékost, hogy volna egy ajánlatunk. Azt felelte, semmi probléma, megoldható, hárman lesznek benne. Úgyhogy felkerestük őket a Margit-szigeten, esett az eső, megnéztük az edzést, aztán leültünk velük egy kávéra. Hendikep-vereség volt az elvárás, kikapni két vagy több góllal. Null-kettő lett” – mesélte „Karesz” egy dokumentumfilm-forgatás során. (Lásd még: Minden hétvégén meg volt bundázva három-négy meccs; interjú „Karesz-szal”, FourFourTwo, 2016. december) Elmondása szerint hátvédek voltak benne, és az sem lett volna gond, ha a csatárok közül valaki betalál – mert akkor a csalók egy védelmi hibával gyorsan összehoztak volna egy újabb horvát gólt.

A FourFourTwo futballmagazin magyar kiadásának online változata 2012-ben írta meg, hogy bunda lehetett a 2007 nyarán játszott Magyarország– Olaszország (3-1) barátságos válogatott meccs is. „A hírek szerint azt a meccset a világbajnok olaszok csinálták meg. Több forrásból jutott el hozzánk ez az információ. Az olaszok vezettek, és 1-0-ról kaptak ki. Az UEFA monitoring-rendszere állítólag jelzett” – nyilatkozta Benkő Gábor, a fourfourtwo.hu akkori főszerkesztője, a bundamaffia működési mechanizmusát bemutató Futballgyilkosok című könyv szerzője (A futballgyilkosok köztünk vannak; interjú Benkő Gáborral, Új Szó, 2012. július 3.)

Declan Hill kanadai oknyomozó újságíró – aki „Bunda – Futball és szervezett bűnözés” címmel írt könyvet a fogadási csalásokról – több bundaszervező szindikátust is felkeresett Ázsiában. Tőlük tudta meg, hogy a 2004-es athéni olimpián például egy távol-keleti csoport 550 ezer dollárt „fektetett be” a Ghána–Japán (0-1) mérkőzésbe, hogy japán győzelem szülessen. Az a bangkoki szindikátus előre tudatta Hillel a 2006-os világbajnokság négy mérkőzésének a kimenetelét is: Olaszország–Ghána (2-0), Brazília–Ghána (3-0), Olaszország–Ukrajna (3-0) és Anglia–Ecuador (1-0). Az egyezség minden esetben úgy szólt, hogy a vesztes csapat legalább két góllal ki fog kapni – csakhogy a pocsék formában futballozó angolok keresztülhúzták a maffia számításait, mert nem voltak képesek két gólt szerezni, az ecuadori védők hiába tettek meg „minden tőlük telhetőt” ennek érdekében.

Érdemes visszanézni a Brazília–Ghána (3-0) vb-nyolcaddöntő összefoglalóját: mindhárom brazil gól úgy született, hogy a ghánai védők rosszul alkalmazták a lestaktikát, elkalandozott a figyelmük, a szlovák játékvezető (Lubos Michel) pedig kiállította a ghánai Asamoah Gyant, és a lelátóra küldte az afrikai csapat szövetségi kapitányát, a szerb Ratomir Dujkovicsot, aki a félidőben azt mondta a bírónak: jobb lenne, ha felvenné a brazil mezt, mert ebben a szerelésben csak megtéveszti a ghánai focistákat (Dujkovics szavait idézi a BBC a Ghana coach says ref was biased című, 2007. június 26-i cikkében).


Vagy emlékezzünk vissza a magyar U21-es válogatott 2009 augusztusi, walesi vereségére (1-4), amikor a tudósítások szerint a meccs után az egyik magyar játékos (Vass Ádám) az öltöző közepére vágta a mezét, és a következő szavakat intézte csapattársaihoz: „Elmentek ti a büdös k*rva anyátokba, szemét bundás bagázs… Tudjuk, hogy a múltkor is eltippmixeltétek a meccset, most is ezt csináltátok…” Melyik lehetett az a bizonyos „múltkori” meccs? Alig-hanem a 2008 októberi Szlovákia–Magyarország (4-1) U21-es mérkőzés, amely előtt Présinger Ádámot és Somodi Bencét próbálták megvesztegetni „ismeretlen személyek”, fejenként 3000 eurót kínálva nekik a mérkőzés manipulálásáért (utóbb mindkét játékos azt állította az MLSZ-nek, hogy elutasították az ajánlatot).

 

A Nemzeti Nyomozó Iroda eljárást indított a 2008 szeptemberi Szerbia–Magyarország (8-0) U21-es Eb-selejtező ügyében is, amellyel kapcsolatban szintén felmerült a gyanú, hogy a magyar utánpótlás-válogatott néhány játékosa eladta a meccset, a piros lapot kapó Pintér Ádám az MLSZ fegyelmi bizottságának ülésén elismerte, hogy a Szerbia elleni találkozó előtt megpróbálták őt megvesztegetni, de állítása szerint ő is elutasította a pénzt. Ajánlható a CNN riportfilmje is, amelyben a Magyarországon élő bundaszervező, Wilson Raj Perumal elárulta, hogy közel 100 futballmérkőzést manipulált, köztük vb-selejtezőket, olimpiai mérkőzéseket, női vb-meccset, de megrendelt néhány eredményt a közép-amerikai Arany-kupán (Gold Cup) és az Afrika-kupán is.

A 2014-es brazíliai világbajnokság alatt a brit Guardian szellőztette meg az infót, hogy a fogadási csalásokat figyelő nemzetközi monitoring-rendszer jelzett a Horvátország–Kamerun (4-0) csoportmeccsnél, a német Spiegel pedig arról írt, hogy a szingapúri bundakirály, a magyar bundaügyben koronatanúként szereplő Perumal előre megmondta egy német újságírónak: a horvátok négy góllal nyernek, egy kameruni játékos pedig még az első félidőben piros lapot kap. (Így is történt, a horvátok négy góllal nyertek, Alex Songot pedig egy megmagyarázhatatlan szabálytalanságért még az első félidőben kiállították: a félpályánál, labda nélkül, hátulról leütötte Mario Mandzukicot.)