A fél ország az utcán volt, amikor megérkezett a csernobili atomfelhő, esélyük sem volt felkészülni a veszélyre az embereknek
Olvass tovább...
Azóta sem tudni pontosan, hány fuvaros betegedett meg az elsődleges és a másodlagos szennyezés miatt.
Az 1986-os atomkatasztrófa rémképe a mai napig élénken él a közemlékezetben, és bár mostanra már sok részlet kiderült, hogy mi, miért következett be, és hogyan próbálták meg eltussolni a tragikus következményeket, így is rengeteg megválaszolatlan kérdés maradt.
Ukrajna és Fehéroroszország lakossága a mai napig szenved az atomszennyezéstől, azok többsége, akik tűzoltóként vagy likvidátorként voltak az erőmű közvetlen közelében, hosszú évekkel ezelőtt a sírba vitték titkaikat. A felsőbb körökben végzetes döntéseket meghozó pártfunkcionáriusoknak nem kellett félniük a felelősségre vonástól, de ne gondoljuk azt, hogy ez csak a Szovjetunióban volt így, sajnos egészen Magyarországig elértek ezek a szálak.
Olvass tovább...
A csernobili katasztrófa áldozatai közé tartoznak azok a magyar teherautósofőrök is, akiket közvetlenül a baleset után küldtek ki fuvarba Kijev környékére. Megnyugtatták őket, hogy nem lesz baj. A hivatalos jelentések is ezt szajkózták, akkoriban itt is az volt a narratíva, mint a szovjeteknél, ellenkezésnek helye nem volt.
Néhány évvel később azonban sorra betegedtek meg a sofőrök, szörnyű halált halva. Fiatal, életerős családapák vesztek oda csak azért, mert politikai okokból nem tudhatták meg, mi vár rájuk a végzetes úton. Nem közvetlenül a zóna közelében, hanem onnan akár 80-100 kilométerre kellett haladniuk, de ebben az esetben ez nem számított, hiszen a radioaktív szennyeződés kihullásának irányát keresztezték, és akkora dózist kaptak, amibe később belehaltak.
Olvass tovább...
Készült ugyanis egy független tudóscsoport által készített tanulmány, ami szembement az általánosan elfogadott, hamis narratívával, felhívva arra a figyelmet, hogy milyen komoly következményei lehetnek a sugárzásnak. Ám hiába postázták el azt több tucatnyi helyre, felülről leszóltak, hogy a tanulmány terjesztése tilos, „nyugati propagandának” titulálva azt.
A betonszarkofág 1986 novemberi elkészültéig gyakorlatilag mindenféle akadály nélkül okádta ki a halálos mérgeket a felrobbant reaktor, és amerre fújt a szél, azokra a környékekre szörnyű halált hozott. A magyar sofőröknek esélyük sem volt, kénytelenek voltak elhinni azt, amit mondtak nekik, eloszlatva a félelmeiket, melyek már csak akkor hasítottak újra beléjük, amikor megkapták a szörnyű diagnózist.
Nem tudhatjuk, pontosan hányan váltak áldozatául ezeknek a fuvaroknak, hiszen a környéken járt teherautókat utána is használták, más sofőrök, szerelők, de még a járművek takarítói is komoly dózist kaphattak, még akkor is, ha soha még csak a közelében sem jártak a csernobili erőműnek.