A Balaton alatt hatalmas mennyiségű kőolajat találhattak, a kitermelése azonban rejtélyes módon elmaradt
Olvass tovább...
„Nem kívánatos” a jelenléte, ezért fontos dologra hívták fel a horgászok figyelmét.
Nagy problémát jelentenek a hazai vizeinkben elszaporodó invazív fajok, melyek számos esetben kiszorítják az őshonos halakat, fenyegetve ezzel a biológiai sokszínűséget és az ökoszisztémát. Ezúttal a Balatonban találtak egy halfajt, melynek elszaporodása komoly problémát jelentene.
Gyors egymásutánban, először április 19-én, majd egy nappal később, Révfülöpön, valamint Balatonlellén két horgász is egy-egy tokhalat emelt ki a Balatonból. Ám mivel nem tudták meghatározni pontosan a halak fajtáját, végül visszaengedték a vízbe, ugyanis attól tartottak, hogy védett halakat fogtak ki.
Olvass tovább...
Mint azonban azt a Balatoni Halgazdálkodás honlapján kifejtették, a Balatonban nincs őshonos tokféle, melyek egyértelmű meghatározása amúgy sem a legegyszerűbb dolog, hiszen nem árt, ha van fotónk róla, mellyel össze tudjuk hasonlítani a kifogott halat.
Ezeket legfőképp étkezési célból tenyésztik, és több hazai horgásztóban is fellelhetők, ám Magyarországon idegenhonos, így a jelenléte sem kívánatos. Mint hozzátették, rendkívül csekély az esélye, hogy ilyen hallal találkozzanak a balatoni horgászok.
Olvass tovább...
Vélhetően a vízgyűjtőn található halgazdálkodási létesítményből szökhettek ki az említett halak, a honlapon pedig felhívták rá a figyelmet, hogy idegenhonos lénai tok kifogását követően ne engedjék azt vissza a vízbe. Meghatározásához pedig vizsgálják meg a szájkörnyékét, illetve amennyiben mód van rá, fotót is készítsenek róla.
Mint írták, így lehet megkülönböztetni az egymásra hasonlító halfajokat:
„A kecsegét (Acipenser ruthenus) egyértelműen azonosítja, hogy bajuszszálai rojtozottak, hátrasimítva elérik a felső ajkat. A vágótok (Acipenser gueldenstsedtii) bajuszszálai simák, hátrasimítva nem érik el a felső ajkat. A lénai tok (Acipenser baerii) bajuszszálai simák, hátrasimítva elérik a felső ajkat.”