Komoly változások jönnek a jogosítvánnyal kapcsolatban, erre érdemes felkészülniük a magyaroknak

Akármilyen módszerekkel próbálják magukhoz csábítgatni a buszsofőröket a volántársaságok, még mindig munkaerőhiány van, és a havi közel félmilliós fizetés sem elég meggyőző még több munkaerő bevonzásához. Eközben a jogosítványszerzésben is jelentős változások várhatóak.

Mi a helyzet itthon?

A Magánvállalkozók Nemzeti Fuvarozó Ipartestületének (NiT Hungary) ügyvezető főtitkára, Dittel Gábor szerint jelenleg körülbelül húszezer buszsofőr dolgozik Magyarországon. Számuk egyenlő részben oszlik el a közszolgáltatók, tehát a volántársaságok vagy éppen a budapesti, menetrend szerinti járatokat üzemeltető cégek, illetve a belföldi és nemzetközi különjáratok, továbbá a munkásszállító buszok vezetői közt. Egy buszsofőr átlagban havi 434 000 Ft nettó bért kap, de a fiatalok így is elkerülik ezt a pályát, így a buszsofőrök átlagéletkora itthon jellemzően 45-55 év körül van.

Milyen jogosítvány kell?

Míg eddig több lépcsős jogosítvány procedúrán kellett átmenniük azoknak, akik buszsofőrök is akarnak lenni a személygépkocsi jogsijuk mellett, ez a jövőben egyszerűsödni fog. Egy 2022 elején nyilvánosságra került szakmai terv leporolását követő jogszabály-módosítással jelentősen megkönnyítené a kormány az autóbuszok vezetéséhez szükséges D kategóriás jogosítvány megszerzését. A tervek szerint autójogosítvány birtokában közvetlenül lehet majd buszos tanfolyamokra jelentkezni és vizsgázni, tehát a továbblépéshez nem lesz szükség a jelenleg köztes lépcsőnek tekinthető C kategóriás, nehéz-teherautós engedélyre – írja a Telex.

Mennyi az annyi?

A most még minden leendő buszsofőr számára szinte átugorhatatlan C kategória képzési és vizsgadíjakkal együtt akár 400-450 ezer forintba kerül, és további 450-500 ezer forintért szerezheti meg valaki a D kategóriás vezetői engedélyt. Az ÉKM szerint bár az új szabályozással emelkedő óraszámok miatt ez utóbbi minimálisan drágulni fog, a kihagyott köztes lépcső miatt a tanulók összességében így is olcsóbban, és az eddiginél akár két hónappal gyorsabban szerezhetik meg a buszjogosítványt.

Nagyobb kockázat?

Dittel Gábor úgy látja, azért is kétes a tervezett változás megítélése, mert közlekedésbiztonsági kockázatot jelenthet. Az új rendszerben ugyanis a néhány éve megszerzett autójogosítványával bárki, egy néhány hónapos tanfolyamot követően olyan buszt vezethet, ahol a turistajáratok esetén minimum 50-60, városi buszvezetőként pedig ennél is több utas életéért kell felelnie. Ennek ellensúlyozására a cégek továbbképzéseire nagyobb hangsúly helyeződik majd a jövőben, teszi hozzá.

Zerkovitz Dávid közlekedéspszichológus szerint egyfelől a D kategória közvetlen megszerezhetőségével a képzésekkel és a vizsgáztatással foglalkozó szervezetek felelőssége nő meg jelentősen, hiszen egy lépésben kell felkészíteni a tanulóvezetőket egy jóval nagyobb jármű kezelésére.

Egy autóbusz mozgatása teljesen más térérzékelést kíván, mint a személyautóé, ezenfelül jóval biztosabb mentális modellt, tehát a képzeletünkben a mozgó járműről alkotott, folyamatosan frissülő forgatókönyvet.

Ezenfelül előregondolkodást is igényel a manőverezés, és eközben kell figyelni az utasokra, illetve kezelni a stresszt. Zerkovitz tapasztalata az, hogy részben csak a gyakorlat során derül ki, kik azok, akiknek a képességeit meghaladja ez a fajta gondolkodás annak ellenére, hogy autót az átlagnál legalább nem rosszabbul vezetnek. A szakember hozzáteszi, hogy a kérdéses módosítás másik, egyelőre csak elvi szinten létező eleme, hogy legyen a buszos D kategória korhatára is 18 év. Valójában ez az a feltétel, amellyel lényegesen nagyobb rizikót vállalna mindenki. A közlekedéspszichológus szerint számtalan kutatás bizonyította, hogy a 18–25 év közötti fiatal sofőröknél a legmagasabb a relatív baleseti arány, és ez a forgalomban való részvételükhöz mérten nagyobb, mint a 65–75 éves korosztályé.