Továbbra is aktívak ezek a telefonos csalók: rengetegen dőlnek be ennek a trükknek

A digitális világban mindig résen kell lenni, de alapvető szabály, hogy ne adjuk ki az adatainkat ismeretleneknek. A hackerek-csalók rengeteg átverést alkalmaznak, hogy megszerezzék tőlünk ezeket, és visszaéljenek vele.

Ne feledjük, hogy egy cég, áruházlánc, de még a saját bankunk se fogja a bankkártyánk adatait kérni e-mailben vagy telefonon. Ezt soha semmilyen körülmények között ne adjuk ki senkinek.

Már muszáj arra is felhúzni a szemöldökünket, ha valaki pénzt akar behajtani rajtunk. Okos dolog rögtön átgondolni, hogy ez valószínű-e, lehet-e tartozásunk, és így tovább.

A klasszikus telefonkönyves csalás hihetetlen módon még mindig aktív. Ugyebár itt olyan dologért akarnak tőlünk pénzt bevasalni, amiért valójában nem is kellene fizetnünk.

Kollégánkat azzal keresték meg, hogy az online szaknévsorban lejár a megrendelt szolgáltatása, és jobban jár, ha meghosszabbítja, mintha lemondja. (Mondanunk sem kell, hogy nem rendelt meg ilyen dolgot soha, viszont ez is a trükk része.) Ilyenkor a rámenős csaló már azzal fenyegetőzött, ha a lemondásért nem fizet 58 ezer forintot, akkor jön a végrehajtás. Ez szokott az a pont lenni, amikor az ember inkább fizet, azonban a kollégánkat nem sikerült behúzni a csőbe.

A csalók természetesen már onnan is ki lehet szúrni, ha nincs hívásazonosító, amikor hívnak. A legtöbb ember ilyenkor fel se veszi a telefont.

A trükk része lehet az is, amikor a kamu ügyintéző elmondja azt, hogy olyan szerződést kötöttünk, amit nem kell aláírni, mégis érvényes. A Szabad Föld anno leírta tanácsként, hogy győződjünk meg arról, hogy valóban fennáll-e az említett szerződéses jogviszony. Kérjünk pontosítást, ha a szerződés egy-egy pontja nem lenne érthető, és lehetőség szerint rögzítsük a beszélgetést.

A legfontosabb persze az, hogy sose fizessünk azért, amit nem is rendeltünk meg, akármennyire is ránk akarnak ijeszteni a végrehajtással.