Olyan hírt közölt a Magyar Nemzeti Bank, hogy egész Magyarország újra Sopron nevét fogja skandálni

Soproni születésűként mindig is büszke voltam arra, hogy a leghűségesebb magyar várost mondhatom a valódi otthonomnak. 1921. december 14. és 15. között Sopronban és a városhoz tartozó Brennbergbányán, míg december 16-án további nyolc szomszédos, illetve közeli községben (Ágfalva, Balf, Fertőboz, Fertőrákos, Harka, Kópháza, Nagycenk, Sopronbánfalva) a lakosságnak népszavazással kellett döntenie arról, hogy Magyarországhoz tartozzon-e, vagy Ausztriához csatlakozzon. Ez a népszavazás befejező szakasza volt a Nyugat-Magyarország hovatartozása körül kialakult, elhúzódó viszálynak, amely az első világháborút követő területelosztás miatt alakult ki.

A Szövetségközi Tábornoki Bizottság a Sopron és környékén megtartott népszavazás eredményeként - a velencei szerződés értelmében - Sopront és a várost körülvevő nyolc községet 1922. január 1-jén visszaadta a magyar államnak. Ez volt a trianoni békeszerződés egyetlen komolyabb területi revíziója, amit a nagyhatalmak tartósan elfogadtak.

A szavazással Sopron kiérdemelte a Civitas Fidelissima, a Leghűségesebb Város jelzőt. A népszavazás kezdő napját, december 14-ét a magyar kormány a Hűség napjává nyilvánította.

A sorsdöntő népszavazás emlékére kibocsátott, Soltra E. Tamás szobrászművész által tervezett, négyzet alakú érmék előlapján egyebek mellett Thurner Mihály polgármester prortréja jelenik meg, a portrétól jobbra, függőlegesen a polgármester neve olvasható, míg a portrét a Leghűségesebb város felirat övezi. Az előoldal jobb oldalán - szögletes keretben - a város jelképe, a Tűztorony ábrázolása látható, valamint a 15000, illetve 3000 értékjelzés és a forint felirat olvasható.

Az emlékérmék hátlapja a soproni népszavazásnak állít emléket. Négyzet alakú keretben a szavazópolgárok csoportjának ábrázolása szerepel, amelyet korabeli filmfelvétel inspirált.

Az emlékérmék keddtől vásárolhatók meg Magyar Pénzverő Zrt. érmeboltjában és webáruházában www.penzvero.hu oldalon.