Rengeteg kisállattal készül a Fővárosi Állatkert a 154. születésnapjára

A Fővárosi Állat- és Növénykert a világ egyik legrégibb állatkertje: 1866. augusztus 9-én nyitotta meg kapuit a nagyközönség előtt. Így a patinás intézmény most vasárnap ünnepli 154. születésnapját. A közelgő évforduló alkalmából sajtótájékoztatót tartottak az Állatkertben, bemutatva a sok kisállatot és újdonságot, amelyekkel a közönség a városligeti intézményben láthat. A kert néhány lakója pedig játékokat is kapott az Állatkert Alapítványától.

Baby boom az Állatkertben

A közelmúltban olyan sok kisállat, kölyök és fióka jött világra a Budapesti Állatkertben, hogy a kert szinte minden sarkában látni cseperedő jövevényeket. Gyermekáldás volt például a rózsás flamingóknál, a kétpúpú tevéknél, a muntyákszarvasoknál, a veszélyeztetett ázsiai vadkutyáknál és tarvarjaknál, a koronásdarvaknál, a fekete hattyúknál, a rózsás és a borzas gödényeknél, a tapíroknál, a nagy maráknál, a vörösnagyú (Bennett-) kenguruknál, a prérikutyáknál, a sörényes hangyászoknál és a mentett gólyáknál is.

A legnagyobb népszerűségnek mostanában talán az egyhónapos hangyászkölyök örvend. A kiskölyöknek bizonyult jövevény nevére kiírt szavazás a hét elején zárult le, és végül a Guba név lett a befutó. Ezzel folytatódik az a hagyomány, hogy a budapesti születésű hangyászok rendszerint valamilyen édességgel összefüggő nevet kapnak (a korábbi két, azóta már felcseperedett hangyászkölyköt például Bejglinek, illetve Flódninak nevezék el).

Ugyancsak nagyon népszerű Hada, a tapír kislány, és sokan gyönyörködnek a fürge prérikutya kölykökben, meg az erszényből már egyre gyakrabban kijáró „zsebibabákban” is.

Orangután kölyök született a héten

Augusztus 5-én, azaz szerdán hajnalban az Állatkert egyik nőstény orangutánja, a 19 esztendős Lia világra hozta második kölykét. A kicsi születése nemcsak azért öröm, mert az ifjú emberszabásúak nagyon aranyosak, és a közönség szívesen gyönyörködik bennük, hanem azért is, mert a szumátrai orangután kritikusan veszélyeztetett állatfaj, így állatkerti szaporításának komoly természetvédelmi jelentősége is van.

Bár a jó hírt már bejelentette az állatkert, az anyaállatot és a kölyköt hétfőig még biztosan nem láthatja a nagyközönség.

Az állatkerti szakemberek úgy látják, jövő hét elején jön majd el az ideje annak, hogy a kölyök bemutatkozzon a nagyközönségnek, bár arra lehet számítani, hogy még ekkor is kell majd némi szerencse ahhoz, hogy az anyukájába csimpaszkodó apróságot látni lehessen, hiszen az anyák ilyenkor gyakran vesznek fel olyan testhelyzetet, amelynél a kölyök nagyrészt takarásban van.

Ajándékot kaptak az állatok

Az állatkerti állatokra leselkedő legnagyobb veszély az unalom. Hiszen amíg a természetben úgyszólván az állatok minden idejét igénybe veszi a túlélésért folytatott harc, addig az állatkertekben élő egyedeknek sokkal kényelmesebb az életük, hiszen mindent megkapnak, amire szükségük van. Nem kell egész napjukat a táplálék vagy az ivóvíz felkutatására szánni, és a párkeresésre, illetve a ragadozókkal, vagy a riválisokkal szembeni védekezésre sincs sok gondjuk. Így viszont sok a szabadidejük, amelyet megfelelő elfoglaltsággal kell kitölteni.

Az állatkerti környezetgazdagítás pontosan ezt a célt szolgálja, s magának a környezetgazdagításnak az egyik jellemző formája éppen az, hogy az állatok különféle játékokat kapnak, illetve bizonyos szellemi vagy fizikai erőfeszítést kell tenniük annak érdekében, hogy a legizgalmasabb falatokat megszerezzék.

Az Állatkerti Alapítvány által a kert lakói számára beszerzett legújabb játékokat a sajtótájékoztató keretében adták át az állatoknak, mindegy meg is ajándékozva őket az Állatkert közelgő születésnapja alkalmából. Többek között Zulu, a gondozói által felnevelt szurikáta, továbbá a vörös vadbivalyok, a zebrák, a zebramungók és a kritikusan veszélyeztetett cebui disznók is kaptak az új játékokból.