Így kell értelmezned az új adószabályokat koronavírus-járvány idején!

A koronavírus-járványra való tekintettel a munkahelyvédelem és a munkaerő megtartása céljából a válsággal eddig leginkább érintett ágazatokban (például: turisztika, vendéglátóipar, szórakoztatóipar, rendezvényszervező és sportszolgáltatást nyújtó vállalkozások) ideiglenes kedvezményeket vezetett be a kormány. Mint az ismert:

• a rendeletek értelmében a munkáltató ideiglenesen mentesül a munkabérek utáni közterhek megfizetése alól. A közterhek alóli mentesülés a 2020. március – április – május – június havi munkabérek után fizetendő közterhekre vonatkozik.
• a kedvezményezett ágazatokban továbbá a munkavállaló szintén ideiglenesen mentesül a járulékok nagy része alól, azzal, hogy továbbra is fizetnie kell az átalány természetbeni egészségügyi járulék (4 százalék, de nem több, mint 7 710,- Ft) összegét és az SZJA-t (15 százalék).

Kedvezmények a gyakorlatban

A változásokat a KCG partners egy egyszerű példával szemléltette: a munkáltató eddig a 2020-as minimálbér után több, mint 30 ezer forintot; míg átlagkereset esetén majdnem 70 ezer forintot fizetett az államnak. Ez az összeg 2020 júniusig teljes egészében a munkáltatóknál marad.

A kormányrendeletek alapján a munkavállalók is komoly kedvezményben részesülnek a bajba jutott ágazatokban: minimálbér esetében is már 23 ezer forinttal; átlagkereset esetében pedig 60 ezer forinttal többet vihetnek haza a dolgozók a hónap végén.

A munkáltatók részéről jogosan merülhet fel az a kérdés, hogy 

1. a munkavállaló jövedelméből le kell-e vonni minden járulékot, azzal, hogy a legfeljebb 7.710,- Ft összegű természetbeni egészségbiztosítási járulékot kell az államnak befizetni, és a többi levont járulék a munkáltatónál marad, vagy
2. csak a fenti természetbeni egészségbiztosítási járulékot kell levonnia, ezáltal viszont a munkavállaló nettó bére növekszik?

A NAV által kiadott értelmezés egyértelművé teszi, hogy a munkáltatónak csak a 4 százalékot, illetve annak a 7 710 forintot meg nem haladó összegét kell levonnia a magánszemélytől és megfizetnie (a kedvezmény ugyanakkor nem befolyásolja a biztosított társadalombiztosítási és munkaerőpiaci ellátásokra való jogosultságát (pl. szolgálati időt) és az ellátások összegét).

A fennmaradó különbözetet a munkáltató „nem teheti el”, azaz erre az összegre a munkáltató – a munkavállalóval kötött külön megállapodás hiányában – nem jogosult.

Munkajogi megfontolások

A jelenlegi nehéz gazdasági helyzetben ugyanakkor sok munkáltató ellehetetlenülhet, és már az eddig kialkudott bérek megfizetése is nehézkessé válhat. A kormány által hozott rendkívüli intézkedések lehetőséget teremtenek a munkajogi szabályoktól való eltérésre a munkáltató és a munkavállaló közös megállapodásával. Ez az eltérés akár a munkavállaló kárára is történhet az átmeneti időszakban. Ez azt is jelentheti – különösen, ha a munkahelyek megőrzése a cél –, hogy a munkavállalóval korábban megállapodott nettó munkabér megőrzésére is lehetőség van kétoldalú szerződésmódosítással és az új szabályozás szerint számított bruttó bér csökkentésével. A korábbi nettó munkabér elérésének összköltsége ugyanis minimálbér esetén 60 ezer forinttal; míg átlagkereset esetén 140 ezer forinttal csökkent, azaz ennyivel kevesebbet von el az állam közterhek formájában egy-egy munkavállaló esetében.

Fontos megjegyezni, hogy mindezek átmeneti szabályok, amelyek a kormányzati kommunikációra is figyelemmel a teljes gazdasági ellehetetlenülés meggátolását és a munkahelyek megőrzését célozzák. Kiemelendő ugyanakkor, hogy az általános munkajogi szabályoktól való átmeneti eltérés lehetősége nem jelenthet a munkáltatónak korlátlan felhatalmazást, a munkajog alapelveire véleményünk az átmeneti időszakban is tekintettel kell lenni – zárul a közlemény.