Vasárnap állítjuk az órákat

A Mavir - ”Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt.” leírja, hogy az Európai Unióban 1996 óta egységesen alkalmazott módszer azon alapul, hogy március 21. és szeptember 21. között hosszabbak a nappalok, mint az éjszakák, az órák előreállításával az ébrenlét jobban egybeesik, így kevesebb energiát kell világításra használni.

A Mavir szakemberei 1949 óta gyűjtik és elemzik a mindenkori fogyasztási adatokat, amelyekből az látszik, hogy a tavaszi óraállításkor látványosan változik az esti órák terhelése, hiszen egy órával később kell felkapcsolni a lámpákat. Ez valamennyire szól az óraátállítás mellett, de tudjuk azt is, hogy nem sok mindent dob rajta.

 

Az az igazság, hogy nyáron járatjuk a légkondit, a technika fejlődésével folyamatosan töltjük az okostelefont, és még sorolhatnánk azokat az energiafalókat, amiket a világítás mellett használunk. A többség amúgy is áttért már a LED izzókra, az én asztali lámpám is már csak 4 wattot eszik óránként, a korábbi 40 helyet. Szóval úgy látom, hogy 1 órával korábban vagy később kapcsolunk villanyt az már édes mindegy.

 

Az viszont már nem, hogy egy órával kevesebbet alszunk, a szervezetnek megint át kell állnia, és sokaknak ez már teljesen az agyára megy. De lesz-e végleges nyári időszámítás Magyarországon? Ha nem jön közbe semmi, akkor a parlament áprilisban szavazhat erről.

Lattmann Tamás nemzetközi jogász ugyanis korábban azt mondta a 24.hu-nak, hogy a magyar országgyűlés “egymaga” nem dönthet a kérdésben. Pontosabban parlamentünk döntése a gyakorlatban nem több egy “szándéknyilatkozatnál”.

Az “első lépés” tehát, hogy 16 uniós ország kormánya támogassa az óraátállítás eltörlését, mégpedig olyan országok, amelyek együttesen az Európai Unió lakosságának legalább 65 százalékát lefedik. (Torony; MTI; 24)