A britek nem igazán tudták mi lesz, ha a kilépésre szavaznak

 A Google's Trends bejegyzése alapján helyi idő szerint éjfél körül, vagyis két órával a népszavazási urnazárás után 250 százalékkal növekedett a "mi történik, ha kilépünk az Európai Unióból?" kérdésre választ keresők száma - írta a The Verge, amely szerint a Google keresési adatai azt mutatják, hogy sokaknak fogalmuk sem volt, mi történik akkor, ha tényleg megtörténik a kilépés. Ez még csak egy népszavazás volt, de a bonyodalom máris kezdetét vette. Az eredmények szerint a választók 52 százaléka szavazott a kilépésre, 48 százalék a bennmaradásra. A népszavazáson mintegy 33 és fél millióan vettek részt. A kilépésre több mint 17,4 millióan, a bennmaradásra 16,1 millióan voksoltak.

A végeredmény hivatalos ismertetése után bejelentette távozási szándékát David Cameron brit miniszterelnök, aki a bennmaradásért kampányolt.

A kilépéssel kapcsolatban Philip Hammond külügyminiszter kijelentette: a brit kormány első feladata most a helyzet stabilizálása, később pedig az, hogy a kilépésről szóló tárgyalásokon a lehetséges legjobb feltételeket érje el Nagy-Britannia számára. Hammond szerint elsősorban azt kell elérni, hogy az EU-val fennálló kereskedelmi-gazdasági kapcsolatrendszer minél több eleme érvényben maradjon, beleértve a londoni City szerepének megőrzését az európai pénzügyi szolgáltatási piacon.


A népszavazás eredménye egyelőre azonban csak nyugtalanságot okozott, a font a péntek reggeli londoni kereskedésben csaknem 10 százalékos zuhanással 1,35 dollár alá, 31 éve nem mért mélypontra gyengült, és jóval nagyobb mértékben esett, mint az 1992-es fekete szerda után, amikor a rendkívüli befektetői nyomás miatt kikerült az akkori európai átváltási mechanizmusból. Az értéktőzsdék világszerte jelentős mínuszba kerültek.

 

A kilépésről szóló hírek hatására a skót miniszterelnök, Nicola Sturgeon egyenes utalás tett arra, hogy a tavalyi után Skócia újabb függetlenségi népszavazást tarthat. Skóciában ugyanis a 32 választókörzet mindegyikében a bennmaradás hívei kerültek többségbe.

A Sinn Féin, az Észak-Írországot kormányzó koalíció második legnagyobb pártja, a britellenes katolikus mozgalom vezető politikai ereje szintén népszavazást helyezett kilátásba "az ír sziget egyesítéséről", miután Észak-Írországban 56 százalékos többségbe kerültek az EU-tagság hívei. (MTI)