Magyarország igazi nagyhatalom lehetne egy fontos piacon, kiderült mi gátol bennünket az áttörésben

Magyarország ideális mezőgazdasági adottságokkal rendelkezik a növényi italok alapanyagának termesztéséhez, például a zab és a szója is nagy mennyiségben, a rizs kisebb mértékben termeszthető nálunk. Más népszerű alapanyagok, mint például a kókusz vagy a mandula pedig könnyen importálhatók lennének.

A növényi alapú élelmiszerek térhódítása, azon belül is a "tejitalok" globálisan és Európa-szerte is egyre szembetűnővé válnak, és Magyarország sem maradhat ki ebből a trendből. A KSH adatai szerint ezek az alternatív italok már nagyobb súllyal vannak jelen a fogyasztók kosarában, mint például a hagyományos tejföl vagy a vaj.

Ennek ellenére meglepő tény, hogy egyetlen hazai gyártó sem áll elő ilyen termékekkel. De miért?

Bereznai Zombor a Pénzcentrum kérdésére árulta el, hogy Nyugat-Európa rendkívül erős az élelmiszerinnováció területén, ahol az egyetemek és a kutatóhálózatok együttműködése révén olyan központok jöttek létre, mint például Wageningen.

A növényi italok piacán jelentős márkák, mint az Alpro vagy a Joya, elsőként Nyugat-Európából indultak, és a régióban található vállalatok tulajdonában vannak. Az Alpro már 1980-ban megjelent a piacon, míg a Joya 1999-ben.

Ezek a márkák azóta folyamatosan erősítették pozíciójukat a piacon, kiemelkedő ismertséget építettek, mivel ők voltak az elsők ebben a termékkategóriában. Emellett folyamatosan fejlesztenek új termékeket és szolgáltatásokat, ami tovább erősíti pozíciójukat a piacon.

Emellett a gyártás mérethatékonysága is meghatározó tényező. Nagyobb volumenű gyártás esetén az egységköltség csökken, ami kedvez a már jelen lévő, ismert márkákkal rendelkező gyártóknak. Az EU egységes piaca és a könnyű szállítás lehetőségei tovább ösztönzik a nagyüzemi gyártást, ami miatt elsősorban Nyugat-Európában jöttek létre a gyártási központok.

Magyarországon azonban más a helyzet.

Nálunk külföldi tejipari cégek, főleg német vállalatok léptek be a növényi italok piacára.

A Zott és a Müller is jelentős piaci szereplők Magyarországon, termékeiket gyakran importálják, így a növényi alapú termékek tekintetében hasonló a helyzet. Kevés nyugat-európai tejipari vállalat rendelkezik magyar leányvállalattal, míg a magyar tejipari cégek jelentős része hazai tulajdonban van.

Ezért, amikor az anyavállalatok eldöntötték, hogy hol fogják gyártani a növényi italokat, a magyarországi gyárak nem kerültek szóba. A legtöbb magyar tejipari cég azonban nem szívesen vállalja a piacra való belépéssel járó kockázatot, egyrészt mert egy telített piacról van szó, másrészt mert a mértékhatékonyság is ellenük dolgozik.

Nem véletlen, hogy hazai cégek, mint például a Fino vagy az All in Natural, nem foglalkoznak növényi italokkal, hanem más termékkategóriákra, például növényi tejfölre, túróra, sajtra és joghurtalternatívákra összpontosítanak.

Ezekben a kategóriákban még nagyobb lehetőség van piaci szereplővé válni.

A Pápai Hús korán és jól időzítve lépett be a növényi hústermékek piacára, ami főként a cégvezető víziójának köszönhető. A hazai tejiparban a cégvezetők továbbra is a hagyományos tejtermékek termelésére összpontosítanak.

Összességében az látható, hogy Magyarországon még mindig hiányzik az innovációt támogató piaci környezet és a vállalatok vezetőinek megfelelő attitűdje. A növényi alapú italok gyártása ezért nem vált széles körben elterjedtté a hazai piacon, így a magyar fogyasztók egyelőre külföldről származó márkákkal találkozhatnak a polcokon, miközben a hazai gyártók még nem léptek be erre a területre.