Egy magyar miatt lila a Milka tehén, akit minden édesszájú ismer

Talán minden kisgyermek és felnőtt ismeri a vicces mondát a Milka tehenének lilaságáról. Ugyan komoly legendák keletkeztek, és merültek immár a feledés homályába a világ talán legfinomabb csokoládéjának kabalaállatának eredetével kapcsolatban, ám honlapunk most megpróbált utánajárni a valóságnak. Ugyanis tényleg nem azért lila a Milka tehén, mert szorítja a nyakát a kolomp. Sőt, a Föld egyik legnépszerűbb tehénfajának számító simmentalnak eredetileg nem is sok köze volt a legendás csokihoz. Aztán persze mindent felülírt a jól eladható márka iránti vágy.

Phillip Suchard egy svájci cukrásztanonc volt, aki a családi örökséget szerette volna továbbvinni. Ugyan megpróbálkozott Amerikában is a szerencsecsinálással, de végül visszatért Európába, és a 19. század egyik legnagyobb gasztronómiai találmányával járult hozzá a történelemhez. Az évek alatt egyre bővülő termékkínálata mellett feltalálta a táblás csokoládét, amely akkoriban még csak egy keserű és édes kakaós finomság volt, lévén még nem adtak hozzá tehéntejet. Az 1825-ben alapított Suchard céget később a család vitte tovább az alapító halálát követően, bár ma már a globálisan jelentős Kraft Foods tartja a markában a Milka márkát. Amely egyébként csak sokkal később, 1901-ben kapta meg híres nevét, és legendás csomagolását. A márka neve pedig roppant egyszerűen állt össze, a németek által kedvelt mozaikszavas megoldással. A "Milch" (tej) és a "Kakao" szavak összeházasítása adta ki végül a halhatatlannak tűnő Milkát. Amely szó mára már annyira meghonosodott a magyar nyelvben is, hogy akár mellékneveket és igéket is képesek vagyunk képezni vele.

És ha már a honosodás. 1901-től használatos a termék esetében a lila szín. Ennek pedig nagyon egyszerű az oka. Kellett egy semelyik másik márkához nem hasonlító, ám mégis egyszerű és figyelemfelkeltő árnyalat. A lilát szavazták meg a Suchard illetékesei. Ekkoriban került az említett, az alpesi tájakon valóban ikonikusnak számító simmental tehén egyede is a csomagolásra. Azonban az első évtizedekben meghagyták természetes, fekete-fehér színében. Ám, hamarosan el kezdte szorítani a nyakát az a bizonyos kolomp, és a kedves patás lényegében összeolvadt a "borító" lila rámájával.

Egy magyar honlap gyűjtése szerint egy 1956-os magyar menekült járult hozzá talán a legaktívabban ahhoz, hogy a Milka új dizájnt kapjon. Szabó Sándor egy nemzetközi reklámügynökségnél dolgozott grafikusként. Lelkiismeretes munkája, és az újításra hajlamos szándéka pedig azóta is tartó világsikert ért el.

„ …úgy véltem, inkább a lila színt kellene meglovagolnunk. Ekkor tévedt a tekintetem egy legelésző tehéncsordára. Lila tehén! - hasított belém az ötlet. A düsseldorfi műteremben pedig az akkor forgalomban lévő Milka csokikat is lencsevégre kaptuk. Plakátnagyságú fotót hívattam elő a megörökített tehénről, vastag kartonra ragasztottam, lilára festettem az állat foltjait. Ezután meggyőztem a főnökömet, hogy svájci csokiról lévén szó, illene svájci tehén-modellt találnunk. Néhány nappal később már Zürichbe utazott a stáb: fényképész kollégám, asszisztense és magam. Egy szállodai alkalmazott súgta meg aztán a tippet: nyugatra kellene utazunk, a berni hegyvidéken gyönyörű tarka tehenekre bukkanunk. Simmenthalba érkezve egy helyi gazdát kerestünk fel, aki díjnyertes teheneket tenyésztett. Azonnal megakadt a szemem egy formás példányon: Adelheidon, amely kollégáimat sem hagyta közömbösen”

- nyilatkozta Szabó Sándor egykoron.